Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Új javaslatokkal állt elő a gazdaságvédelmi operatív törzs (GOT), ezeket a testület vezetője, Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be. Fontos megjegyezni, hogy csak javaslatokról van szó, a GOT nem jogszabályalkotó.
A rövid távon legfontosabb: javasolják, hogy az összes járványügyi szűrővizsgálat adómentes legyen. Varga szerint így tesztenként több mint 7 ezer forint adó spórolható meg.
Frissítés. A Pénzügyminisztérium a hvg.hu-nak tisztázta, miféle adómentességről van szó: a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs azt javasolta, hogy a magánszemélyeknek a cégek által biztosított járványügyi szűrővizsgálat mint juttatás adómentes legyen. A hatósági árat semmilyen módon nem befolyásolja a Törzs javaslata.
A kormány egyébként nemrég 19 500 forintban maximálta a koronavírustesztek árát, mire több szolgáltató bedobta a törülközőt, mert ilyen áron már nem érte meg teszteket kínálniuk. Mindeközben az állami tesztelés túl van terhelve.
A Varga Mihály által bejelentett csomag egyéb elemeit tekintve sokkal kevésbé jelentős, illetve nem lesz azonnal hatásuk mivel az intézkedések csak 2021-ben lépnek életbe. Forradalmi újdonságokról nincs szó, ahogy Varga fogalmazott, gyorsítani kell az évek óta fókuszban lévő intézkedéseket a járvány hatásainak mérséklése miatt. Az adócsökkentés, az adminisztrációegyszerűsítés és a befektetésösztönzés a három pillér.
Ami a konkrét (javasolt) lépéseket illeti:
- jövőre még kedvezőbbé válik a kisvállalati adó (kiva), 12-ről 11 százalékra csökken az adó kulcsa. Ebben nincs semmi új, erről már tavasszal döntöttek. Az új javaslat, hogy a bevételi értékhatárt duplázzák meg 3 milliárd forintig, így még több cég választhatja.
- 1,5 millió államigazgatási ügy intézése válik ingyenessé, ez 5 milliárd forintot hagy a lakosságnál és a vállalkozásoknál. A pénzügyminiszter nem részletezte, pontosan mely ügyekről van szó, ez nyilván majd a vonatkozó jogszabályokból derül ki. A kormány évek óta halad a díjmentes államigazgatási ügyek körének szélesítésén. Azt is érdemes megjegyezni, hogy 5 milliárd forint a magyar nemzetgazdaság, illetve a központi költségvetés léptékével mérve szabad szemmel láthatatlan összeg, kerekítési hiba, így gazdaságélénkítési hatása ennek nem lesz, bár a (nemzetközi összehasonlításban rendkívül bonyolult) adminisztráció egyszerűsödése örvendetes.
- 2021 második félévétől a NAV minden cégnek elkészíti az áfabevallás-tervezetét. Félmillió vállalkozás mentesül az adókitöltés alól. Ebben sincs nagy meglepetés, az adóhatóság 2020 közepe óta majdnem minden számlát lát, a kivételek pedig 2021 közepéig élnek. Mivel az adóhatóság 2021 közepétől már tényleg minden egyes számla információit megkapja, képes lesz elkészíteni az áfabevallásokat. Ettől függetlenül sok vállalkozás számára ez nyilván könnyebbséget jelent.
- A GOT “javasolni kívánja eltörölni” jövőre a cégek fejlesztési tartalékának 10 milliárd forintos felső értékhatárát, ez reményeik szerint még több beruházást tud majd indukálni. A fejlesztési tartalék egy, a társasági adó (tao) alapjának csökkentését lehetővé tevő eszköz. A felső értékhatár felemelése 10 milliárd forintról valóban azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak könnyebb lesz beruházni – azonban ez a kisvállalatok számára aligha lesz jelentős segítség.
Varga Mihály szerint az intézkedések érdemben tudnak hozzájárulni a vállalkozások működéséhez, és csökkentik a családok terheit is. Azt remélik, a gazdaság gyorsabban tud visszaállni a növekedési pályára.
