A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége belső szabályzatában korlátozta a versenyt a tagjai körében, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 1 milliárd forintos bírságot szabott ki a jogsértés miatt.

A versenyhivatal ugyanis jogsértőnek találta a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége etikai szabályzatának egyes rendelkezéseit, amelyek a tagvállalkozások közötti verseny korlátozását célozták. A hivatal vizsgálata feltárta: a szervezet belső szabályzata 2011-től hét éven keresztül rögzítette a szervezet tagjai számára a munkaerő-kölcsönzés és közvetítés minimális díját és egyéb feltételeit.

Az árak rögzítése a legsúlyosabb versenykorlátozásnak minősül, közvetetten ugyanis jelentős társadalmi többletterhet eredményez - írta a GVH.

Felosztották a piacot

A díjminimum mellett szintén jogsértő a társulás tagjainak egymás munkavállalóira vonatkozó átcsábítási tilalma, amely a szektor felosztására irányult, és megakadályozta a munkavállalók szabad piaci mozgását. A belső szabályzat azon rendelkezései is a piac felosztását célozták, amelyek megtiltották a tagvállalkozások számára a kiközvetített munkavállalók újraközvetítését. Ezen kikötések a kiközvetített munkavállalók számára is hátrányosak voltak, mivel megakadályozták, hogy jobb munkalehetőséghez, magasabb fizetéshez juthassanak - írták.

A szakmai szövetség emellett jogsértően rögzítette tagjai számára azt is, hogy munkaerő-kölcsönzésre kiírt közbeszerzési eljárások során milyen esetben lehet más vállalkozás munkavállalójának adataival, önéletrajzával pályázni. Az előírás a cégek beszerzési forrásainak felosztását, a verseny tagvállalkozások közötti korlátozását célozta.

A versenyhatósági eljárás a szakmai szervezet mellett 23 vállalkozással szemben folyt, amelyek között egyaránt előfordultak jelentős külföldi háttérrel rendelkező és magyar cégek. A GVH döntésében a szövetségre kiszabott 1 milliárd forintos bírságösszegért, ha a szakmai szövetségen nem lehetne érvényesíteni, annak tagjai mögöttesen és egyetemlegesen felelnek, előző évi árbevételeik arányában.

A GVH korábban már felhívta a kamarákat és a gazdasági szereplőket tömörítő társadalmi szervezeteket, hogy működésüket, etikai szabályzataikat és más önszabályozási tevékenységüket hozzák összhangba a versenyjogi szabályokkal. Az árversenyt korlátozó (ajánlott vagy szakmai minimum árak meghirdetése, áremelések összehangolása), illetve a piac területi vagy más felosztását eredményező döntések ugyanis mind a magyar, mind az uniós jog versenykorlátozást tiltó szabályaiba ütközhetnek.