Magyarország más úton indult el 2010 után, mint a többi, 2004-ben az EU-hoz csatlakozó ország. Magyarországon nem a korrupció szintjének csökkentése, hanem a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiépítése lett a politikai program – írja a G7-en megjelent véleménycikkében Tóth István János a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) vezetője, előrebocsátva a CRCB egy készülő elemzésének számait.

A Transparency International Korrupció Érzékelés Indexét nézve az látszik, hogy az elmúlt tizenegy évben Magyarországon kívül minden vizsgált ország javított Ausztriához viszonyított pozícióján, közelebb került az osztrák szinthez. A többi visegrádi országban és Észtországban is érezhetően csökkent az érzékelt korrupció szintje. Pedig Magyarország már 2010-ben is a sor alján helyezkedett el, legmesszebb az osztrák szinttől.

A korrupció érzékelése mellett lehet más indikátorral is mérni azt, hogy mennyire lehet jellemző a korrupció a gazdasági élet egy-egy területén. Egy ilyen, a korrupció szempontjából fontos terület a közbeszerzéseké – írja Tóth István János. A korrupciós kockázatok alakulásáról egy viszonylag egyszerű mutató is jól tájékoztat: az évente lebonyolított közbeszerzések hány százalékánál volt több mint három versenyző.

A 2006-2019 közötti időszakot úgy bontották ketté, hogy a magyar esetben látható legyen a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hatása: a 2006-2010 és a 2011-2019 közötti két szakasz adatait hasonlították össze. Itt is Észtország a legjobb: már 2006-2010 között elérte az osztrák szint 47 százalékát, majd példátlan javulást láthatunk, 2011-19-re már 44 százalékkal erősebb a balti országban a korrupció kontrollja, mint Ausztriában. Majdnem minden ország javított helyzetén az első időszakhoz képest. Egyedül Magyarországon látható távolodás az osztrák szinttől: míg 2006-2010 között az osztrák szint 41 százaléka volt a korrupció kontrollja, addig 2011-2019 között már csupán 37 százaléka. Magyarországot már Románia is megelőzi e téren.

A fideszesek vagy nem látják a korrupciót, vagy elnézőek vele

Csütörtökön délután mutatták be Gerő Márton (a Társadalomtudományi Kutatóközpont - MTA Kiváló Kutatóhely tudományos munkatársa) és Mikola Bálint (a Transparency International Magyarország projektvezető munkatársa) közös jelentését A korrupció két arca: a hétköznapi és az állami szintű korrupció észlelésének legfontosabb meghatározói címmel.

Magyarországon Ausztriához képest tízéves távlatban a korrupció szintje nemhogy csökkent, hanem inkább nőtt. Ezzel szemben Szlovákia és Csehország, Románia, Lengyelország és Észtország éppen arra példa, hogy a korrupció csökkentésében már tízéves távlatban lehet szemmel látható eredményeket elérni – vonja le a következtetést Tóth István János.