Miután Orbán Viktor 2014-ben Putyin jelenlétében aláírta a kormányközi megállapodást két új nukleáris reaktor építéséről Pakson, a kormány az ellátásbiztonság és a megfizethető energia mellett gyakran hangoztatta, hogy a beruházás számos munkahelyet teremt majd a térségben – az előzetes hatástanulmányok szerint csúcsidőben mintegy 8 ezer munkavállaló (1500 mérnök és 6500 munkás) dolgozik majd a helyszínen.

Az hamar kiderült, hogy ez alatt főként orosz munkavállalók Magyarországra érkezését kell majd érteni. Kalocsán 2019-ben nyílt meg az Orosz Információs és Kulturális Központ, amelynek megnyitóján az akkori polgármester arról beszélt, hogy a városban „élnek orosz nemzetiségiek, valamint az erőmű bővítése miatt Kalocsára is jelentős számú orosz munkás fog érkezni, ami indokolttá teszi egy ilyen információs pont működtetését”.

A térségben számos más beruházással is készültek a külföldi munkavállalók fogadására, az érkező mérnököknek lakásokat, a dolgozóknak munkásszállásokat alakítottak ki. A PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. honlapja szerint kifejezetten „azon dolgozik, hogy kellő időben, elegendő lakóegység álljon készen az atomerőmű építői számára”, erre a feladatra a céget még 2019-ben jelölte ki a kormány.

Túry Gergely

A várható és a ténylegesen megérkezett munkavállalók között a valóságban elég nagy a különbség – mondta el a hvg.hu-nak az Otthon Centrum ingatlanközvetítő egyik partnere, Majoros Eszter, aki a térségben több irodát is működtet. Az utóbbi években több orosz, illetve ukrán céggel felvették a kapcsolatot, hogy az országba érkező munkavállalóik későbbi elszállásolását megszervezzék Pakson, Szekszárdon és egyéb környékbeli kistelepüléseken. Van, akivel szerződést is írtak, ennek már lassan két éve, de a bérlők továbbra sincsenek sehol. “6-8 fő elszállásolására alkalmas családi házat is legfeljebb tíz-tizenkettőt ha kiadtunk eddig” – mondta az ingatlanközvetítő. Az elkészült vagy felújított munkásszállók is üresen állnak, eddig alapvetően mérnökök jöttek a beruházáson dolgozni, családjaikkal. Összességében borzasztó nagy a bizonytalanság.

MVM Paksi Atomerőmű Zrt. archívuma

Új bérlők helyett az utóbbi időben inkább az ukrán munkavállalók családtagjai érkeznek Paksra, a háború elől menekülve, ők most a már korábban kibérelt szállásokon kapnak helyet. Néhányan az oroszok közül hazautaztak a háború kitörése után, de nem ez a jellemző – erről már Görög Zoltán beszélt nekünk az ingatlanpaks.hu-tól. Görög szerint a helyiek már hozzászoktak a beruházás körüli bizonytalansághoz, merthogy a projekt 6-7 éve csúszásban van. Az ingatlanos szakember ugyanakkor azt mondta, hogy a háborús helyzet miatt szerinte nem alakult ki nagy kétségbeesés a beruházással kapcsolatban, sokan inkább kivárnak a választásokig.

Az ellenzék a háború kitörése óta a paksi projekt leállítását követeli, de korábban is azt nyilatkozták, hogy választási győzelem esetén nem fogják megvalósítani a paksi bővítést a jelenlegi formájában. A kormány továbbra is kiáll Paks II. megvalósítása mellett, kérdés, hogy ennek a jelenlegi helyzetben mennyi a valódi esélye. Különösen azután, hogy az oroszok katonai inváziójának kezdete után a Fidesz EP-frakciója is megszavazta azt az európai parlamenti állásfoglalást, ami felhívja a tagállamokat, hogy szüntessenek be a nukleáris területen folytatott minden együttműködést Oroszországgal, különös tekintettel a Roszatomra és annak leányvállalataira.