Kínai, dél-koreai és német cégek összesen 4400 milliárd forint befektetést jelentettek be Magyarországon 2022-ben, ezzel is segítve azt, hogy az ipari termelés ne omoljon össze, ne legyen tömeges csőd a beszállítóknál, és még fizetésemelések is legyenek. Ennek azonban megvan az ára: a kormány elkótyavetyéli a termőföldeket és szemet huny a környezetszennyezés felett – olvasható az e heti HVG-ben.

A befektetésekért természetesen éles verseny zajlik, a magyar modell azonban 2010 óta nemzetközi összevetésben is nagyon egyoldalúvá vált, kizárólag a külföldi tőke és a magyar kormányközeli cégek érdekeit képviseli

– mondta Gerőcs Tamás közgazdász. Egy befektetési szakember pedig azt tette ehhez hozzá: a kormány félfeudális támogatási és szabályozási rendszerrel próbálja vonzani a külföldi cégeket. Mivel pedig több adó- vagy járulékcsökkentést a mostani helyzetben nem tud felajánlani, a dolgozói jogok további megnyirbálásával próbál kedveskedni a beruházóknak.

Az szinte közhely, hogy nagyok a környezeti kockázatok – a Samsung gödi gyára mellett megjelentek a káros anyagok a talajban, és a debreceni akkumulátorgyár építésének ellenzői is félnek, mi fog történni, amikor az ország egyik legaszályosabb részére megérkezik egy rendkívül nagy vízigényű gyár.

Emellett viszont a távol-keleti tulajdonú cégeknél az ázsiai munkafilozófia is bajokat okoz: a munkáltatói és főnöki stílus, a munkaegészségügyi szabályok felrúgása, a magánélet semmibevétele ahhoz vezet, hogy a vasas szakszervezet adatai szerint hiába a magas fizetések, évente az összlétszám fele kicserélődik, annyian mondanak fel.

Részletek az e heti HVG-ben.

null