Amikor megérkeztünk a Pilisborosjenőn található Kevélyhegyi Levendulamezőre egy júniusi péntek délelőtt, a nagy meleg ellenére igen sokak voltak: volt, aki jógamatraccal, mások metszőollóval, és voltak olyanok is, akik a fotópontokon fényképezkedtek. Első blikkre úgy tűnt, hogy a levendulamezőre csak szalmakalapban és fényképezőgéppel lehet belépni, azonban a pénztárnál ezeket senki nem kérte, helyette viszont kaptunk egy papírzacskót és egy metszőollót, ezekkel lehet szedni az illatos növényt.

Hobbinak indult, de nagyvállalkozássá nőtte ki magát

„A levendula olyan, mint egy nagy, illatos, puha buborék, a levendulamezőn csak arra vágyik az ember, hogy beleugorjon” - mondja Pappné Csonka Emőke, a Kevélyhegyi Levendulamező megálmodója. A Budapesttől alig pár kilométerre található 3 hektáros területen Papp József és családja 2015 óta termeszti a növényt. „Bár már évek óta családi tulajdonban volt a telek Pilisborosjenőn, csak akkor jött az ötlet, hogy beültessük levendulával, amikor eltörtem a lábamat és két hónapig otthon voltam” - meséli Papp József. Ekkor feleségével úgy döntöttek, hogy egy mindenki számára elérhető levendulamezőt létesítenek. A Soroksári Szigeti kertészetben megvették a palántákat, és a következő tavasszal már kész is volt a levendulamező a családi házuk közvetlen közelében található területen.

Papp József és felesége Emőke

Fazekas István

Mostanra már évente több ezer látogatót fogadnak, akik amellett, hogy levendulát szednek, rengeteg fotót is készítenek. „Amit nem szednek le a látogatók, azt le kell vágni, és igyekszünk a növény minden részét hasznosítani” - mondja József.

A virágzás végén szokták levágni a levendulát olajnak, mert minél érettebb növényt desztilláltatnak le, annál magasabb lesz az olajtartalma. A növényt egyébként mindenképp le kell szedni a bokorról, mert nem tesz neki jót, ha rászárad a szárra. Józsefék a maradék termésből Pannonhalmán saját illóolajat pároltatnak le, emellett levendulavizet és morzsalékot készítenek, a virágból pedig koszorút, szappant és fürdőgolyót. „A levendulát a szüleink padlásán szárítjuk le, és téli estéken morzsolgatjuk, ezt kis zsákokba töltjük, később szeretnénk majd webáruházban is értékesíteni”- meséli József.

Ezek után formázzák a bokrokat és tavasszal még egyszer visszanyírják. „Decemberben és januárban lehet csak pihenni, de az összes többi hónapban sok a munka a levendulával.” Ennek ellenére azért annyira nem jövedelmező a levendulatermesztés, hogy Emőke vagy József főállásban csak ezzel foglalkozzon. A szüret alatti szabadságukat követően visszatérnek az országgyűlési őrséghez és a gyermekvédelemhez. „Nehéz mindenhol helyt állni, de a fiaink és a szüleink sokat segítenek”- teszi hozzá Emőke.

Hazánkban kis területeken termesztenek levendulát

Az elmúlt években egyre népszerűbb lett a levendula Magyarországon, a termőterülete az elmúlt években egyre nőtt, és 2022-ben már meghaladta a 200 hektárt – mondta el a hvg.hu-nak Pluhár Zsuzsanna, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Gyógy-és Aromanövények Tanszékének egyetemi tanára. Azonban hozzáteszi, hogy a nagyobb összefüggő területek igen ritkák, gyakrabban találkozhatunk 1-2 hektáros gazdaságokkal, ezek pedig

főleg nem illóolajat állítanak elő, hanem egyéb hasznosítási célokat tűznek ki, mint például a kézműves termékek, különleges élelmiszerek, kozmetikumok előállítását.

Emellett gyakran turisztikai- és rendezvényhelyszíneket díszít néhány száz vagy ezer tő, illetve sokan a "szedd magad" típusú értékesítésben látnak perspektívát.

Fazekas István

Pluhár Zsuzsanna szerint az is hozzájárul, hogy csak kevesen vállalkoznak hazánkban az illóolaj előállítására, hogy az országban csak néhány helyen található telepített desztilláló berendezés és a felvásárlási árak nem bírják el a lepárlási és az esetleges szállítási költségeket. „Ráadásul gyakran a szaktudás is hiányzik ahhoz, hogy nagyobb léptékű levendulatermesztésben gondolkozzanak a termelők.”

Részben a területek szétaprózottságának is köszönhetően a magyar termelők elsősorban itthon értékesítik a levendulát és a belőle előállított termékeket, így a magasabb feldolgozottsági szintű levendulatermékek gyártásához sajnos inkább illóolaj behozatalra szorulunk

– teszi hozzá.

Könnyebb lenne a gépesítés mellett a feldolgozás

Papp József és családja minden szüretkor két hét szabadságot vesz ki, és mind a 25 ezer tő levendulát kézzel formázzák. „Hajnalban szedjük a virágokat, majd ezt napközben – amíg a látogatók szednek – becsokrozzuk. Ezután a virágokat az olajlepárlóhoz szállítjuk amilyen gyorsan csak lehet, hogy minél hamarabb elkezdődjön a lepárlás és így kíváló minőségű illóolajunk legyen.”

A Papp család számára az jelenti a legnagyobb nehézséget, hogy Pest megyében nem lehet gépesítési támogatásra pályázni, így mindent saját zsebből finanszíroznak.

A szedés minden évben időjárásfüggő

A hazai időjárás kedvez a levendulának, hiszen a növény jól tűri a szárazságot, miután a gyökerei a mélybe nyúlnak, így külön locsolórendszert sem kellett kiépíteni – meséli Papp József, hozzátéve, hogy az eső jót tesz a növénynek. A levendula 5 éves korára éri el a maximális nagyságát, ezeket a bokrokat már vissza kell vágni, a levágott részt pedig mulcs gyanánt a mezőn hagyják, ez jót tesz a növénynek és a talajnak.

Fazekas István

A levendula nem igényel tápanyagutánpótlást sem, így a növényt már a kezdetek óta organikusan termeszti a Papp család. A „bio” minősítést azonban még nem szerezték meg, ugyanis ez a bejelentés után 3 évet vesz igénybe.

A szedés minden évben időjárásfüggő: az évek során legkorábban június 2-án nyitottak ki, míg legkésőbb június 26-án. Idén június közepe óta lehet levendulát szedni, és július 2-ig vannak nyitva.

A levendula felhasználása igen sokrétű

A levendulából készült illóolaj felhasználása elterjedt a háztartásokban, mint nyugtató és fertőtlenítő hatású aromaterápiás szer, diffúzorokban, fürdőkben alkalmazzák, emellett egyéb kozmetikai termékekbe is kerül - emeli ki Pluhár Zsuzsanna. A kozmetikumokban való felhasználás és európai forgalmazás esetén azonban az illóolaj linalool nevű komponensének százalékos aránya maximalizálva van, mert vannak erre a komponensre érzékenyek, bár arányuk összesen mintegy 0,2%.

Fazekas István

Hagyományos növényi gyógyszerekben és étrendkiegészítőkben is megtaláljuk a levendulát, elsősorban nyugtató hatása miatt. A levendula illóolaj desztillációja során keletkező levendulavizet is egyre szélesebb körben hasznosítják. A szárított virág pedig elterjedt a legkülönbözőbb kézműves termékekben, továbbá ízesítő anyagként gyakori szörpökben, dzsemekben, fagylaltban és fűszerkeverékekben is. Díszkertészeti alkalmazásáról sem szabad megfeleldkeznünk: parkokban és házikertekben is gyakran ültetik.