19,6 milliárd forint nyereséggel zárta a magyarországi Tesco a 2022 márciusa és 2023 februárja közötti üzleti évet – derül ki a cég most leadott éves beszámolójából. Csakhogy ez nem azt jelenti, hogy a megnőtt árak hoztak nagy profitot: azért lehetett nyereséges a vállalat, mert 14 bevásárlóközpontot eladtak, ez 21 milliárd forintot hozott. Vagyis enélkül 1,4 milliárd forint lett volna a veszteség.

A nyereséget teljes egészében kivették osztalékként a tulajdonosok (99,75 százalékban a nemzetközi anyavállalat, a Tesco Holding).

A beszámoló részleteiből az is kiderül, hogy a Tesco-Global Áruházak Zrt. árbevétele 723 milliárd forint lett. Ez közel 16 százalékkal több, mint az előző évben, vagyis ha azt is hozzávesszük, hogy mennyire nagy volt az infláció (az élelmiszereké pedig jóval 30 százalék fölötti), akkor látható, hogy kevesebb terméket tudtak eladni. Az eladott áruik beszerzési értéke 430-ról 498 milliárd forintra nőtt, szinte ezrelékre pontosan ugyanannyival, mint az árbevétel, vagyis az árrésen nem változtattak.

A Tesco 9126 embert alkalmazott ebben az üzleti évben, ami jelentős csökkenés ahhoz képest, hogy tavaly még 9435, két évvel korábban 10 969 dolgozó volt ott. A bérköltség 40,8-ról 44,2 milliárd forintra nőtt, vagyis egy dolgozó átlagos bére havi 361 ezerről 403 ezerre nőtt. Ez 11,6 százalékos, jóval az infláció alatti béremelkedést jelent.

A kiegészítő mellékletből pedig azt is megtudhatjuk, hogy míg az előző üzleti évben 12,9 milliárd forint kiskereskedelemi különadót kellett fizetnie a Tescónak, most már 26,7 milliárdot.

A Tesco azért most adta le az éves beszámolóját, mert az üzleti éve márciustól februárig tart. A többi nagyobb üzletlánc, amely január-decemberi könyvelést végez, már májusban közzétette a saját beszámolóját (még a Lidlre várunk, mint a másik, március-február módon számoló boltra). Ezekből tudjuk, hogy a Spar, az Auchan és a Penny is veszteséges lett a különadó, valamint az energiaköltségek megugrása miatt, az Aldi tudta profittal zárni 2022-t.