Pesszimistábbak a Magyarországon működő német cégek vezetői, mint amit a friss gazdasági mutatók indokolnának – ezzel mutatta be a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérését Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs vezetője.

Amikor arról kérdezték a cégvezetőket, hogy milyennek látják a gazdaság jövőképét, egy +100-tól -100-ig terjedő listán -40 pontos eredmény jött ki, azaz az eredmény kicsit romlott is a fél évvel korábbi -36-ról - bár a 2022-es -51-hez képest javulást jelent. A saját üzleti várakozásaik mínuszba mentek, -17-re, pedig arra a 2009-es válság óta nem volt példa, hogy negatív eredmény jöjjön ki.

A szolgáltató szektorban még viszonylag jók is a várakozások, az iparban és a kereskedelemben viszont pesszimisták a cégek vezetői: az iparban a cégek 13 százalékánál optimista a jövőkép, a kereskedelemben pedig csak 3-nál. De mínuszba mentek át a foglalkoztatási és a beruházási tervek is, előbbi 2010, utóbbi 2009 óta először.

A helyettes államtitkár szerint minden szép, de jövőre még szebb lesz

A rendezvényre Varga Mihály pénzügyminisztert várták a kormány részéről, aztán a vendégek üdvözlésekor kiderült, hogy helyette Szőcs Gábor helyettes államtitkár megy el, mert a pénzügyminiszter még Dubaiban van.

„A munka alapú magyar gazdasági modell ismét válságállónak bizonyult” – ezzel kezdte beszédét a beugró Szőcs, arra utalva, hogy a magyar GDP már növekedett a harmadik negyedévben a másodikhoz képest, bár az egy évvel korábbihoz viszonyítva még mínuszban vagyunk. De azt a számot is előhúzta, hogy 5,3 százalékkal magasabb most a GDP, mint 2019 végén, a járvány előtti utolsó negyedévben volt.

A helyettes államtitkár úgy értékeli a felmérés adatait: „Véleményünk szerint továbbra is pozitív képet ad a német vállalatok véleményéről” – majd egy mondattal később már ott tartott, hogy a technikai recesszió miatt nem volt elég pozitív az összkép, de bízik abban, hogy amint a gazdaságunk növekedőbe fordul át, még több német cég fogja jónak látni a helyzetet.

Kitért arra is, hogy a cégek adóterheit Magyarországon sokkal több német vállalat látja jónak, mint a régió más országaiban. De azt a sablonmondatot is ellőtte, hogy a növekedési fordulat egyik alapja a kormány részéről a feszes költségvetési politika lesz – ugye idén pont ezt nem sikerült tartani, az eredeti hiánycélt már rég túlléptük.

Ami pedig problémát jelent szerinte is a Magyarországon befektető cégeknek, az az, hogy már nem nagyon maradt felszívható munkaerő. Vagyis most már nem elég munkát kínálni, a képzett dolgozókat kell keresni – itt a német cégek figyelmébe ajánlotta azt, hogy dolgozzanak együtt a magyar egyetemekkel.

Jelasity: a fellendülés éve jön, de van is honnan fellendülni

„A kincstári optimizmus azt jelenti, hogy valaki hivatalból optimista, és enélkül nem lehet céget vezetni, ha az ember egy olyan országban él, mint Magyarország”

– ezzel indította Jelasity Radován, az Erste Bank magyarországi igazgatóságának elnöke. A nehezén pedig túl vagyunk szerinte: az infláció lassul, a forint árfolyama stabil a kamatcsökkentések ellenére, a bankszektor pedig túlélte azt is, hogy pár év alatt 2-ről 18 százalékra ment fel a kamat. Persze ettől még mindig a mienk az EU legnagyobb inflációja, a fogyasztás visszaesett, a kamatok kirívónak magasak a régióhoz képest, a beruházások pedig nagyot zuhantak.

Sok ember vakargatja most a fejét, hogy magas a kamat, ezért nem éri meg ingatlanhitelt felvenni, de azt azért tudniuk kell, hogy amikor majd lejjebb megy a kamat, akkor drágulni fognak az ingatlanok - folytatta. A vállalati hitelezés viszont magas maradt a válság alatt is a kormányzati támogatásnak és az euróhitelezésnek köszönhetően.

A gazdaságba vetett bizalom lassan javul, de még messze van a válság előtti állapot - mondta el. Pedig van ok az optimizmusra, 2024 mindenképp a fellendülés éve lesz (főleg mivel a rémes 2023-hoz hasonlítják), az Ersténél most 3,4 százalékos GDP-növekedést és 5,4 százalékos inflációt várnak jövőre. A munkanélküliség pedig alacsony marad - azért is különleges a mostani krízis, mert ez nagyjából az egyetlen olyan válság, amikor nem veszítik el tömegek a munkájukat. Ez fontos a bankok számára is, mert a legtöbbször akkor kezdik el emberek nem törleszteni a hiteleiket, amikor elveszítik a munkájukat.