Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A munkavállalói érdekképviseletek válaszaival folytatódtak a bértárgyalások kedden – közölte a MÁV-csoport.
Az érdekképviseleti vezetők többsége jelezte az ülésen, hogy a több évet felölelő bérmegállapodási konstrukció számukra csak garanciális feltételek és konkrét, technikai megoldások beépítése esetén fogadható el, míg a 2024-es éves bérfejlesztés mértékére, annak módjára vonatkozóan további egyeztetéseket látnak szükségesnek.
A munkaadói oldal tárgyalódelegációját vezető Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. vezérigazgatója szerint a januári megállapodásnak továbbra is megvan az esélye, a munkáltatói oldal ugyanis megértette: egy hosszabb távú megállapodás megkötéséhez egyebek mellett arra van szükség, hogy teljesüljön a munkavállalói oldal igénye a reálbér értékének megőrzését biztosító, a megállapodásba beépített garanciákra vonatkozóan.
A Volánbusz-munkavállalók egy részét képviselő SZAKSZ ugyanakkor elutasította a munkáltatói ajánlatot és eredménytelennek minősítette a bértárgyalást. A SZAKSZ jelezte, hogy a korábban megfogalmazott 25 százalékos bérkövetelését 26,7 százalékos alapbéremelésnek megfelelő – havi, egységes 90 ezer forintos – bérkövetelésre módosítja, illetve a hónap végére tervezett újabb sztrájkot továbbra is indokoltnak tartja.
A múlt héten megfogalmazott tulajdonosi ajánlat szerint a bérfejlesztési ciklus alatt a cégcsoport munkavállalóinak alapbére átlagosan legalább 25 százalékkal növekedne, míg az első évben, 2024-ben egységesen havi 70 ezer forinttal nőne a vállalatcsoport minden munkavállalójának alapbére. Ez átlagosan 16,8 százalékos, a Volánbusz-autóbuszvezetők esetében 20,5 százalékos béremelést jelentene.
