Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Magyar Nemzeti Bank szakértői levezették az NGM szakértőinek, miért lenne mindenkinek rossz, ha belepiszkálnának a változó kamatozású hitelek működésébe.
Az ad-hoc beavatkozások nem segítik a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását – ilyen című tanulmánnyal reagáltak a jegybank szakértői a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) minapi felvetésére, miszerint indokolt lenne újraszabályozni a változó kamatozású vállalati hiteleket.
Az NGM szakértői „vitaindítónak” nevezett cikkükben arról értekeztek, hogy indokolt volna újragondolni a változó kamatozású hitelek referencia kamatlábait. Egész pontosan amellett érveltek, hogy a bankközi kamatlábak (a BUBOR-ok) helyett a jelenleg alacsonyabb diszkontkincstárjegy-hozamokat kellene referenciaértékként használni. Mivel a dkj-hozamok jelenleg alacsonyabbak a BUBOR-oknál, ez egyebek mellett a hiteltermékek kamatainak azonnali csökkenését jelentené. (A változó kamatozású hitelek aktuális kamata a referencia-kamatláb plusz a bank kamatfelára, ami magában foglalja a banki költségeket, az ügyfélkockázatot és a nyereséget.)
A jegybank szakértői általánosságban azt írják, hogy „minél gyorsabban tudjuk tartósan lecsökkenteni az inflációt és javítani az ország kockázati megítélését, annál inkább helyreáll a fogyasztói és a vállalati bizalom, gyorsul a gazdasági növekedés. Egy ilyen közegben a piaci kamatok is gyorsabban és fenntartható módon csökkenhetnek. De ennek a fordítottja is igaz. Minden olyan intézkedés, amely gyengíti ezt a folyamatot, akadályozza a fenntartható növekedési célok elérését. Ezen az úton kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió megfelelő működése”. A monetáris transzmisszió jelen esetben a jegybanki kamatok, kamatváltoztatások banki hiteltermékekben való megjelenését takarja: a BUBOR-ok meglehetősen jól lekövetik a jegybanki kamatváltoztatásokat, vagyis a jegybank a kamatváltoztatásokkal képes befolyásolni a BUBOR-okat, így a hiteltermékek kamatait.
„Az elmúlt másfél év fontos tapasztalata, hogy
a monetáris transzmisszióba történő beavatkozások többségében a káros mellékhatások messze meghaladták azok várt rövid távú előnyeit.
Legtöbb esetben csak a piaci bizonytalanság nőtt, aminek súlyos ára volt: romló kockázati megítélés, emelkedő hozamfelárak és a leminősítési kockázatok növekedése” – emlékeztetnek a jegybanki szakértők a kormányzat korábbi beavatkozásaira, főként a különféle kamatstopokra, amelyekkel a kormány hatósági eszközökkel beavatkozott a kamatok alakulásába.
A jegybank szakértői konkrétan hét érvet hoznak fel a BUBOR-ok dkj-hozamokra cserélése ellen:
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.
Napi luxi.
A Krímben hajtottak végre akciót az ukrán szolgálatok.