Azok fogják megfizetni a Magyarországra az uniós menekültügyi szabályok tartós és szándékos megszegése miatt kiszabott bírságot, akik a legtöbbet keresik a migráción és a háborún – mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban. A miniszterelnök szerint az ügyön egy munkacsoport dolgozik, és már látszanak a megoldások.

Orbán hasonlókat mondott nem sokkal később Berlinben, mielőtt Olaf Scholz német kancellárral találkozott. A Bloomberg tudósítása szerint ott a háború „finanszírozóit” emlegette, „spekulánsokat”, akik profitálnak az ukrajnai háborúból, vagy hitelekkel finanszírozzák azt.

A miniszterelnök a világháborús fenyegetésre hangszerelt kampányban rendszeresen emlegette a „háborún nyerészkedőket”, de sohasem határozta meg pontosan, kikre gondol.

Definíció híján szótárában „a háborún nyerészkedőket” amolyan fóliasisakos „háttérhatalomnak” tekinthetjük.

A választások előtt egy interjúban annyival vitt közelebb a meghatározáshoz, hogy szerinte „úgy néz ki a háborún nyerészkedők forgatókönyve, hogy fegyver, katona, megvásárolt kormányok és a háborúpárti tőkések által megvásárolt média”.

Máskor azt mondta, szerinte a háborún nemcsak veszteség keletkezik, vannak nyertesei is, márpedig az Ukrajnának a Washingtonban megszavazott segítség „valójában egy hatalmas hadiipari megrendelés az amerikai iparnak”. A háborún nyerészkedők „kevesen vannak, de léteznek és erősek”, „a háborús irányzat mögött nagyon komoly erők mozdultak meg”.

Nehezen látható, hogy a magyar kormány hogyan tudna – vélhetően különadókkal – pénzt beszedni „az amerikai ipartól”. Vagy akár a hadiipartól. Bár éppenséggel a német Rheinmetall Magyarországon igen aktív – mint a kormány stratégiai partnere és a Fidesz-közeli 4iG üzlettársa.

Ahogyan az is nehezen látható, hogyan tudna a magyar kormány pénzt szerezni az Ukrajnát valóban finanszírozó államoktól – mint az USA – és nemzetközi intézményektől – mint a Világbank.

Ha „a háború finanszírozásába” az agresszor orosz felet is bele kell érteni, nemcsak a védekező Ukrajnát, akkor a magyar kormány megpróbálhatja például leépíteni az orosz energiahordozók importját – Magyarország Oroszországgal szembeni külkereskedelmi egyenlege tavaly 1,8 ezer milliárd forint mínuszban zárt.

A legvalószínűbb, hogy a miniszterelnök valamiféle, a pénz- és/vagy tőkepiacot érintő különadóban gondolkodhat. Az OTP Bank például mind Oroszországban, mind Ukrajnában jelen van. Egy ideig szerepelt is azon az ukrán listán, amelyen a háborús szponzorokat gyűjtik. Ezért a magyar kormány keményen lobbizott, sőt zsarolt, Szijjártó Péter külügyminiszter többször kerek perec kijelentette: Magyarország kész blokkolni mindenféle, Ukrajnával kapcsolatos uniós döntést, amíg az OTP-t nem veszik le a listáról.

Ezek után azért furcsa lenne pellengérre állítani az OTP-t mint háborús nyerészkedőt, és újabb különadót varrni a nyakába. Arról nem beszélve, hogy alighanem véget érnének a kedélyes közös meccsnézések Orbán Viktor és Csányi Sándor elnök-vezérigazgató között.