A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb elérhető statisztikái szerint 2022-ben több mint 7400 nagyvad pusztult el gépjárművel való ütközés miatt Magyarországon. Az elmúlt hetekben ismét megnőtt a vadbalesetekről beszámoló hírek száma, ami összefügésben áll az állatok párzási időszakban megváltozó viselkedésével, hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) hétfői közleménye.

A szerencsétlen esetek száma hosszabb távon trendszerűen nő: a vadbalesetek száma húsz év alatt csaknem megduplázódott, mivel vadból és gépjárműből is több lett az országban. A nagyvadak közül a legtöbbször őzzel ütköznek gépjárművek (2022-ben mintegy 5800 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban), de jelentős azon események száma is, amikor szarvast (közel 1200 eset), illetve vaddisznót ütöttek el (409 eset). További 9 ezer feletti balesetet regisztráltak apróvaddal (nyúl, fácán, fogoly) is.

Az FBAMSZ felhívja a figyelmet, hogy a vadgazdálkodási törvény tavaly júliusi módosítása nyomán a vaddal való ütközésért csaknem minden esetben az autó vezetője a felelős, és ha a vad elpusztult, akkor annak értékét is neki kell megtérítenie. A vadásztársaságok felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha a vad vadászat, hajtás-űzés során bukkan fel az úttesten, illetve az úthoz túl közel (200 méteren belül) telepítettek etető-itatót a vadak számára. A törvény hatályos változata kimondja azt is, hogy gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne jusson fel. Ebből következően gyorsforgalmi úton bekövetkező vadbaleset kapcsán jó eséllyel megállapítható a gyorsforgalmi út kezelőjének felelőssége. A vadbalesetnek zöme ugyanakkor nem gyorsforgalmi úton történik, és ilyenkor az autósnak a gépjárműkárokat magának kell viselnie.

Az ilyen károk átlagos értéke általában már eléri a milliós szintet. Ezt olyan CASCO-szerződés fedezi, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás. Maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít.

Ma Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik CASCO-védelemmel. Az MNB adatai szerint 2024 második negyedévében 1 007 000 gépjárműnek volt ilyen biztosítása, miközben a KSH adatai szerint közúti forgalomban mintegy 5,1 millió gépjármű vesz részt. Tovább rontja a helyzetet, hogy ezeknek a CASCO-biztosításoknak egy része csupán részkockázatokra (például lopáskárra) terjed ki, vagyis vadütközés esetén az ilyen biztosítások nem térítenek.

Az FBAMSZ leírja, mi a teendő, ha vadbaleset következett be:

• A rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is.
• Megfelelő biztosítás megléte esetén mielőbb jelentsük a kárt a biztosító felé is, ilyenkor csatolni kell a vadászati szerv által kiállított jegyzőkönyvet is.
• A sérült vadat ne közelítsük meg, mert a még életben lévő állat súlyos sérüléseket is okozhat.
• Az elpusztult állat teteme a vadásztársaságot illeti, elvitele lopásnak minősül.

A mostani árvízhelyzetben különösen veszélyeztetettek azok a vadak, amelyek az ártéri erdőkben élnek, hiszen a víz elől az autóutakra kiugorva menekülnek:

Az elárasztott gemenci erdőben egyébként egy riportot is készítettünk: