A klímaváltozás a jelek szerint gyorsabb, mint azt korábban előrejelezték, a felmelegedés megállításában viszont kulcsszerep jut a vállalatoknak. Emiatt is fontos, hogy a fenntartható átállásban elkötelezett magyarországi vállalatok 66 százaléka rendelkezik konkrét klímavédelmi célokkal, és megduplázódott azon vállalatok száma, melyek a teljes értéklánc mentén mérik a kibocsátásukat.

A felmérés egyik legfőbb üzenete, hogy cselekedni kell. Nagyon hamar kell lépnünk, mert a klímaváltozás a jelek szerint jóval gyorsabban zajlik, mint azt előre sejteni lehetett

– hangsúlyozta Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója a fenntarthatósági szervezet tagvállalatainak klímavédelmi teljesítményét értékelő jelentés bemutatóján.

Karbonlábnyom

FANATIC STUDIO SCIENCE PHOTO L FST Science Photo Library via AFP_049_f0195172

A Deloitte szakmai támogatásával készült legfrissebb felmérésből kiderül, a válaszadó vállalatok 66 százaléka már rendelkezik konkrét kibocsátáscsökkentési céllal. „A tettek azonban még elmaradnak a szükséges szinttől. A felmérésben válaszolók 91 százaléka érzi a klímaváltozás hatásait, de a vállalatok mindössze 16 százalékának van klímaadaptációs akcióterve. A megváltozott világunkban a klímaadaptáció ugyanolyan fontos, mint a klímavédelem. Rendszerszintű változások és a cselekvések megsokszorozására van szükség mindkét területen” – magyarázta Márta Irén.

A BCSDH felmérése szerint a vállalatok a kibocsátáscsökkentés megvalósítását ezeken a területeken képzelik el: 84 százalékuk az energiahatékonyság javításával, 78 százalékuk megújuló energia használatával kívánja csökkenteni a saját működéséből származó kibocsátását. 66 százalékuk pedig a körforgásos megoldások feltérképezését és bevezetését tartja jó megoldásnak az értékláncban.

A felmérés szerint a hazai élen járó vállalatok 26 százalékának van olyan tudományos kibocsátáscsökkentési célja, ami az 1,5 fokos célnak megfelel. Ez ugyan magasabb, mint a globális átlag, de így is messze elmarad attól, ami annak eléréséhez szükséges. Még nem mondhatjuk, hogy az 1,5 fokos cél elveszett, de a 2024-es év lett az első, amikor a globális felmelegedés meghaladta az 1,5 fokot.

Az üvegházhatású gázok kibocsátását globálisan évi 2 tonna/fő szintre kellene szorítanunk ahhoz, hogy elérjük az 1,5 Celsius-fokos párizsi klímaegyezmény célkitűzését. Magyarország jelenlegi éves kibocsátása 5,6 tonna/fő. „Magyarország kibocsátása 1990 és 2023 között 43 százalékkal csökkent, a korábbi 2030-as célt ezzel már tavalyelőtt elértük. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben ezért 50 százalékos mérséklést vállaltunk a következő évtized elejére. A globális kibocsátásnak most kellene tetőznie, és folyamatos csökkentéssel a globális nettó zéró kibocsátást legkésőbb 2050-re kellene elérnünk ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius alatt tartsuk az évszázad végéig” – mondta Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klímanagykövete.

„Ha el is érjük a nettó zéró kibocsátást, a klímaváltozás megállítása lassú folyamat. Sok évtizedbe telt, amíg az emberi tevékenység következtében megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás hatására felgyorsult a globális klímaváltozás. Ugyanígy nehézkesen lassulnak le, majd állnak meg a kedvezőtlen folyamatok is” – tette hozzá Márta Irén.

Szén-dioxid

GSA

„Az eredmények szerint a vállalatok 68 százaléka már méri is a saját működésükből és a beszerzett energiából származó kibocsátásokat. Az pedig nemzetközi szinten is kimagasló eredmény, hogy a válaszadók immár 43 százaléka rendelkezik üvegházhatású gázzal kapcsolatos, értékláncra vonatkozó adatokkal. Ez a mutató a 2022-es kutatásban 20 százalékos volt. Ez az eredmény jól szemlélteti, hogy a szigorodó szabályozások és a növekvő befektetői elvárások hatására a fókusz egyre inkább túllép a vállalat saját működésén, és az értékláncszemlélet kerül előtérbe” – mondta a vizsgálat eredményeit bemutató sajtóeseményen Borek Flóra, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási tanácsadás csapatának szenior menedzsere.

Megszólalt az egyik BCSDH-tagvállalat, az Ayvens flottakezelő vezérigazgatója, Pesti Tímea is. „Saját működésünk fenntarthatóbbá tételén túl fontosnak tartjuk vevőink szemléletformálását, és számukra fenntartható megoldások, szolgáltatások fejlesztését. Ez túlmutat az elektromos flottán és a vállalatok mobilitási stratégiáján. Teljes rendszereket kell megváltoztatni. Ha a karbontudatos működést tűzzük ki célul, akkor az élethelyzethez, és nem a státuszhoz vagy névjegyhez igazodó eszközként kell tekinteni a flottára, ez pedig egy másfajta céges gondolkodást igényel” – mondta a vezérigazgató.

Vezetőségi hírek

Újabb hároméves ciklusra választott vezetőséget a BCSDH tisztújító közgyűlése. Ifj. Chikán Attila kilenc éve vezeti a szervezetet a négytagú elnökséggel, ezalatt a szervezethez közel 90 új vállalat csatlakozott, így mára a hazai GDP közel 40 százalékát termelő 150 céget tömörítő szervezet megkerülhetetlenné vált a fenntarthatóság területén.

Az újra megválasztott elnök egy öttagúra bővült elnökséggel karöltve dolgozik, melynek újraválasztott tagjai Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese, Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary cégvezetője, Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója, új tagjai pedig Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese és Pesti Tímea, az Ayvens vezérigazgatója. Salgó István tiszteletbeli elnökként továbbra is aktívan támogatja a vezetőséget.

A BCSDH ügyvezetését a jövőben is Márta Irén látja el. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója 9 évnyi munka után átadja helyét a BCSDH elnökségében. A felügyelőbizottság újraválasztott tagjai Pallaghy Orsolya, Fazekas Orsolya és Kocsány János, a Graphisoft Park SE vezérigazgatója. Az ő megbízatásuk – az elnökség mandátumához hasonlóan – három évre szól.