Fő-fő...ti rabjai...
Főfőnök

Hivatali játszmák, a piaci viszonyok komédiája. Mindez egy "Dogma" filmbe oltva. Lars von Triertől nem vígjátékot várnánk, ez a várakozásunk azonban megdől. Egy számítógépes vállalkozás tulajdonosa, Ravn úgy dönt, hogy eladja a cégét. Ezzel nem is lenne különösebb gond, ha tíz évvel azelőtt, a cég alapításakor ki nem talált volna egy Amerikában élő képzeletbeli főnököt, akire az évek folyamán mindig ráfoghatta a népszerűtlen intézkedéseket. A céget felvásárló izlandi üzletember viszont ragaszkodik ahhoz, hogy személyesen a nagyfőnökkel tárgyaljon. Ezért Ravn felbéreli Kristoffert, a színészt, hogy játssza el a főnököt a szerződés aláírásakor. Ám az események irányítása kicsúszik a kezéből, amikor a cég beosztottjai véletlenül összetalálkoznak a folyosón a sosem látott-régen várt főnökkel, minden bajuk okozójával.

Direktoren for det hele / The Boss of It All - dán-svéd-olasz-francia-izlandi vígjáték, 2006; r.: Lars Von Trier

Azt a háromszázát
300

Fordult a kocka. A filmkocka és a képregénykocka is; azaz a mozi mintha kifogyott volna a sztorikból; a comicsokhoz nyúl tehát. Frank Miller (Sin City) több kultikus comics szerzője. A 300 is ilyen kultuszmű. Mire képes 300 katona? Bármire. Leonidasz, spártai király (Gerard Butler) háromszáz harcosával bebizonyítja, hogy nincs az a túlerő, ami biztos győzelmet jelent. Hiába özönli el a hatalmas perzsa sereg Görögországot, ő és emberei szembe mernek szállni velük. Kevesen vannak, de bátrak, mindenre elszántak és még többre képesek. Nem akarnak életbe maradni: ha annyi időre sikerül feltartaniuk a hódítókat, míg a görögök sereget gyűjtenek, máris győztesnek érezhetik magukat. Öngyilkosságra készülnek, de az ellenség emberi közül nagyon sokat magukkal visznek a túlvilágra.

300- amerikai akciófilm, 2007; r.: Zack Snyder

Bűntelenül ülni
Nincs kegyelem

Hogy is szokták ezt mondani...? Film, megtörtént eset alapján. Az eldugott faluban meggyilkolnak egy idős férfit. Az áldozatnál alkalmi munkát végző Suha Dénest tanúként idézik a rendőrségre, de rövidesen már őt vádolják az elkövetéssel. A gyanúsított mindvégig tagad, de a két rutinos vizsgáló tiszt végül is egy besúgó segítségével, és szabadulásának ígéretével beismerő vallomást csikarnak ki belőle. Ártatlansága ellenére neki kell a bíróság elé állnia. Bár az ellene felhozott bizonyítékok nem igazán meggyőzőek, de a beismerő vallomás birtokában a bíróság is az ő bűnösségét mondja ki. A jogerős ítélet 8 év börtön. Suha két év négy hónapot tölt a hűvösön, amikor egy véletlen folytán megtalálják az igazi gyilkost. Hazatérhet, de ebben sincs köszönet...

 magyar film; 2007; r.: Ragályi Elemér

Francia kapcsolat
Örökmozgó

A francia film továbbra is sikerrel szerepel a hazai mozik műsorán, elsősorban a közönségfilmek területén. Mint honlapjukon írják;  a Magyar Nemzeti Filmarchívum "missziójának tekinti", hogy a forgalmazásba nem kerülő, a „francia minőséget” képviselő, kihagyhatatlan filmeket ismertessen meg az Örökmozgó igényes közönségével. Hát, itt vannak.

Ami még hátravan a Francia Filmhetekből:
A nap királynője (Reines d’un jour), 2001, r: Marion Vernoux 03.20.20.30; 03.25.20.30
Éljen Algéria! (Viva Laldjerie), 2004, r: Nadir Moknèche 03.27.20.30; 03.29.20.30
Hogyan öltem meg az apámat? (Comment j’ai tué mon père), 2001, r: Anne Fontaine 03.22.20.30, 03.26.20.30
Kallódók (Les égarés), 2003, r: André Téchiné 03.23.20.30; 03.31.20.30
Nővérek haragban (Les soeurs fâchées), 2004, r: Alexandra Leclèrce 03.24.20.30; 03.30.20.30
Wild Side, 2004, r: Sébastien Lifshitz 03.21.20.30; 03.28.20.30

Ki, mit gyűjt?
Gyűjtemény

© Trafó; Vladimir Peric munkája

A gyűjtemény egyike a művészet kapcsán legtöbbször felmerülő fogalmaknak, és tudni véljük mit jelent: bizonyos koncepció mentén összeválogatott műalkotások összességét. Vagy valójában maga a gyűjtemény a műalkotás?

A kiállítás művészek gyűjteményeivel, illetve művészek által bemutatott gyűjteményekkel foglalkozik, amelyek nem anyagi értékük vagy ritkaságuk miatt érdemesek a figyelemre, hanem mert leképezik a művész munkamódszerét, érzékenységét vagy meghatározottságait, valamint a kritika eszközeként reagálnak a közelmúlt és a jelen értékválságára. Az eredeti közegüket és funkciójukat vesztett tárgyak egy új kontextusban élesebben rajzolják ki a hiányokat és töréseket, az alkalmazkodás ellentmondásosságát, valamint a művészeti piac visszásságait. 
 
Kiállító művészek: Anetta Mona Chisa - Lucia Tkacova, Annika Eriksson, Ivan Moudov, Dragan Papic, Vladimir Peric Talent; kurátor: Erőss Nikolett

április 22-ig; Trafó


Erre mit lépsz?
Kempelen – Ember a gépben
Médiaművészeti és történeti kiállítás a Műcsarnokban

Wolfgang von Kempelen (Kempelen Farkas) sakkautomatájának története és a gép működésének titka több mint két évszázada foglalkoztatja a művészeket, tudósokat és a rejtélyt megfejteni vágyó, kíváncsi laikusokat. Az 1734-1804 között élt, sokoldalú feltaláló és udvari ember alakja ez idő alatt összekapcsolódott a gépezetben rejtőző játékos legendájával, miközben a szemfényvesztő mutatvány – amely egyben mechanikai mestermunka – elhalványította más találmányai, elsősorban a beszélőgép hírnevét.

A kiállítás középpontjában a polihisztor két zseniális találmánya, a korában csodaként tisztelt sakkautomata és a beszélőgép áll. De a rejtélyes feltaláló mint tudós, mérnök, művész, mutatványos, hivatalnok és magánember is megjelenik. Képet kapunk a kor Habsburg Birodalmáról, annak kulturális közegéről is.

A kiállításon olyan, részben kifejezetten erre az alkalomra készült kortárs médiaművészeti alkotásokat is láthatunk, amelyek Kempelen találmányainak felvetéseit gondolják tovább, a felvilágosodás kori ötletek és a jelen kérdései közötti összefüggéseket kutatva.

Kempelen sakkozógépét – mely 1854-ben egy múzeumi tűz áldozata lett – a Los Angelesben élő John Gaughan építette fel az eredeti hasonmásaként.  A bűvészkellékek és varázsdobozok építőjeként világhírűvé vált John Gaughan március 24-én, szombaton, 18 órakor a nagyközönség számára is bemutatja a több mint két évszázaddal ezelőtt Kempelen Farkas által kitalált szenzációs produkciót.
(A C3 Alapítvány és a karlsruhei ZKM kiállítása)

Május 28-ig; Műcsarnok

Szubjektív dokumentarista
Benkő Imre: KÖRKÉP
válogatás huszonöt év képeiből

„…Már a hetvenes években kialakította azt a benkős kifejezésmódot, ami alapján képei azonnal felismerhetők. Nem idegen tőle a kemény fogalmazásmód, de a fotóin mindig jelen van egy árnyalatnyi humor. Követhetetlen, hogy a fénykép mely pontja, rétege hordozza ezt, inkább a konstellációkban, az egészben rejlik a hatás. Benkő Imre következetes alkotó, tudja, hogy a pontos képformálás nem öncélú mutatvány, hanem a kommunikáció alapfeltétele.”

„…Magyarországon a nyolcvanas évek óta kialakulóban van a dokumentarista fotográfián belül egy újfajta szemléletmód. Ehhez az irányzathoz tartozó alkotók a valóság riportos leképezéséből építkeznek, de nem a konkrét események bemutatása a céljuk, hanem egy előre elképzelt, hangsúlyozottan szubjektív indíttatású képvilág formálása. Azok a fiatal fotósok, akik ma Magyarországon szubjektív dokumentaristának tartják magukat, Benkő Imrét tekintik egyik hazai előképüknek.” (Gulyás Gábor)

április 25-ig; Millenáris Teátrum, Piros-Fekete Galéria

Tiszta csikágó
Bob Fosse, John Kander, Fred Ebb:
Chicago

Premier az ostromlott várban; azaz a Győri Nemzeti Színház müxik. Chicago; ezzel melléfogni sem lehet. 1924. április 3-án egy chicagói asszonyka megölte a szeretőjét. A hír elveszett volna a chicagói bűnügyek, gyilkosságok áradatában, ha a fiatalasszony nem fordult volna a legnevesebb ügyvédhez. Ahhoz, aki jól ismerte a törvényt, a törvény kiskapuit és az igazságszolgáltatás kellő manipulációjával a csinos gyilkost végül is fölmentették. A bűn tehát elnyerte méltó jutalmát - s ez még Chicagóban is feltűnést keltett. Olyannyira, hogy a Yale Egyetemnek egy ambiciózus drámaíró-növendéke, Miss Watkins színdarabot írt a történetből: egy szatirikus komédiát.

A darab az amerikai musicalnek ismét új arcát mutatja: az izgalmas történet mellett sokrevüs elemet visz színre, természetesen használja a színpadi látványosságot, természetesnek találja, hogy a történet és a zene, tánc szervesen egybefonódik, egymást kiegészíti és folytatja. A gyilkos asszonyokról szóló történet annyira színpadi módon, humorral és látvánnyal oldva jelenik meg, hogy a szelídebb mesékhez szokott nézőt is bevonja a szórakoztató játékba.
Rendező: Korcsmáros György

Bemutató: márc. 24., Győri Nemzeti Színház

Ősbemutató az Operaház balettszínpadán
Pártay Lilla-Antonin Dvorak:
Elfújta a szél

A darab koreográfiáját jegyző Pártay Lilla így bezsél az Operház honlapján a mű elkészítéséről: "Több mint tíz évvel ezelőtt Bartók Concerto-jával együtt adtam be az Elfújta a szél ötletét Szinetár Miklósnak, és az akkori igazgatónak Harangozó Gyulának. A Concerto megvalósult 2001-ben, az Elfújta a szél bemutatására azonban nem kérték meg az engedélyt az örökösöktől, így bár Kézdy Lóránt elkészítette a díszlet-, Schaffer Judit pedig a jelmez- terveket, az akkori bemutató elmaradt. Megvolt egyébként a teljes zenei koncepció, a koreográfiát is elkészítettem mintegy hetven százalékban. Most tehát ez a bemutató érett gyümölcs lesz, hiszen csaknem egy évtizede vár arra, hogy közönség elé kerüljön. (...) Rám a regény volt nagy hatással. Abból ugyanis olyan dolgokat is megkap az ember, amit a film esetleg kihagy. Például azokat a lélektani pillanatokat, amelyek alkalmasak arra, hogy táncban kifejezzük őket." "

márc.23; 24; MÁO

Brutális
Vajda István: Pedig én jó anya voltam

1979-ben egy brutális kettős gyerekgyilkosság döbbentette meg Budapestet. Az újságokban az idő tájt a bűnügyi hírek közt vezető helyen szerepelt a budapesti levélkihordóból színházi munkássá lett fiatalember tragikus története, akasztással büntetett, beteges tette. Az újsághírek alapján indult el a férfi családjához Vajda István és készített tényfeltáró riportsorozatot az édesanyával. A példátlan őszinteséggel kitárulkozó anya-figura megformálása hatalmas lelkierőt, koncentrációt és olyan eszköztelen színpadi jelenlétet igényel, amelyet talán csak a görög tragédiák nőalakjai esetében láthatunk. A vallomások füzérébõl álló darab elsőként kerül színpadra;  Anger Zsolt rendezésében.

Pogány Judit, a magyar színház egyik legsokoldalúbb és leghitelesebb színésznője, Kaposvártól jelenlegi, Örkény Színházig tartó változatos és gazdag színészi pályája során megmutatkozott már anya-szerepben. Ahogyan ebben az előadásban alakítja az utolsó magyar halálra ítélt gyilkos édesanyját; megrázó.

Bemutató: márc. 23; Pinceszínház, Bp.V. Török Pál utca

Bitek zenéje
UHFest 2007

© sxc.hu

Tart még a Merlinben at UH Fest 2007; azaz az Ultrahang. Az elektro progresszív irányai mutatkoznak meg; a kortárs zenével régóta igen magas színvonalon foglalkozó Ultrahang Alapatívény jóvoltából. De van itt más is, a rendezvényhez kapcsolódó Blind Spot című esménysor: a fesztiválon naponta zenei tematikájú filmek mennek 18 órától. Ötnapos, élő hang- és képmanipulálós  workshopot Peter Votava, a Műcsarnokban.

A fesztivál nem csupán színpadi produkciókat mutat be, hanem egy példaértékű New York-i projektet is, ez a Share. A Share egy olyan kezdeményezés, mely az audio és video művészek nyitott és spontán együttműködésének támogatása mellett kötelezte el magát.
Közönség és zenész relációját újraértelmező nyitott mixer, ahol nincs színpad, egy térben közös zenélés és vetítés folyik, amelyhez bárki csatlakozhat. A projekt amerikai és német Share-aktivisták segítségével valósul meg. Ignaz Schick egy általa kiválasztott magyar zenésszel dolgozik a fesztivál előtt, majd közösen lépnek színpadra.

A fesztiválon fellépők népes listája:
http://fest.uh.hu/artists.php?lang=hu

márc 25-ig, Merlin