A Magyar Rádió új arculattervei Sok fül tapad rájuk |
„Az azért elég furcsa, hogy a magyar közszolgálati rádió könnyűzenei kínálata az Izil nevű srác winchestere legyen” – mondja a
ColorStar zenekar egyik tagja, összefoglalva véleményét az MR2 megváltozott zenei arculatáról. A hazai progresszív zenei színtér évek óta egyik legfontosabb és legnépszerűbb zenekarának persze nem az a problémája, hogy a Petőfi profilt váltott. „Pozitívan álltunk a dologhoz” – mondják, és persze remélték, hogy őket is játszani fogja az MR2, hiszen azt hirdeti, vállalja azt a zenét, amelyet a kereskedelmi adók nem. Nos, a ColorStar, úgy tűnik, lepattant az MR2 faláról. Elküldték anyagaikat a szerkesztőknek, de nem sikerült a műsorfolyamba jutniuk, pusztán egyetlen számukról kaptak pozitív visszajelzést egy emailben, eképp: „a One More Slip-et játsszuk, ez ment át a főszerkesztőn”. Mint megtudták, a track az éjszakai műsorsávban kap majd helyet.
|
Az értékorientált hazai popzene képviselői - többnyire a BBC 1-ra, 2-ra és 6-re, valamint a Radio France 'Le Mouv' csatornájára hivatkozva - régóta mondták, kellene Magyarországon is egy közcsatorna, amely hangsúlyosan vállalja a hazai zenét.
Viták övezik az MR2 profilváltását, amióta csak megtörtént. Az ORTT novemberben közigazgatási eljárást indított a Magyar Rádióval szemben, úgy ítélve meg, hogy a nyáron új profillal startolt MR2-Petőfi rádió nem tesz eleget közszolgálati műsorszolgáltatási kötelezettségeinek.
A kereskedelmi rádiók igazságtalan versenyelőnyt emlegettek, az ütközetek jelenleg is tartanak. Közszereplők és művészek fizetett újsághirdetésben keltek az MR2 védelmére, ám a gesztust többen támadták, mert a hirdetést a rádió fizette. |
A rádió júniusban merőben új profillal lépett színre, s őszre a Szonda Ipsos és a GfK Hungária tízezer fős felmérésének eredménye szerint hallgatottsága Budapesten és a megyeszékhelyeken a 15-49 éves korosztályban a májusi 4,3-ről 9,2 százalékra (reach, napi átlag) emelkedett. A fiatalabbak körében nagyobb a növekedés, a 18-29 évesek között Budapesten és a megyeszékhelyeken közel hét és félszeres, ugyanebben a korosztályban a fővárosban több mint 16-szoros volt.
Az, hogy a közrádió több hazai zenét vállalhatna, már 2003-ban, az emlékezetes PANKKK programot előkészítő vitákban, a „rockzenészek versus kultúrpolitika” tárgyú szócsatákban felmerült. Akkor a zenészek így érveltek: több lejátszás nagyobb érdeklődést generál, az pedig több koncertet, ami végső soron a magyarországi zenét és a klubéletet segíti. A lejátszások pénzt is generálnak, amelyből az Artisjus (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) és az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda) a pályázatai útján többet tud visszaáramoltatni a színtérbe.
Nemcsak a zeneszerető fiatalok örültek az új Petőfinek, de a hazai zenei színtér leginkább „alternatívnak” nevezett (bár jobbára populáris zenét játszó) része is, amely alig jutott be a kereskedelmi média falai közé. Azt remélték, hogy az MR2 szélesre tárja a kaput, s mindenfélét lejátszik majd, ami ma Magyarországon készül. Saját bevallása szerint 70-30 százalékban játszik külföldi, illetve magyar zenét az MR2, s ha minden tíz dalból három hazai, abba beleférne a mai magyar zenei sokféleség. Gondolta a szcéna.
Az MR2 honlapján, a „Bemutatkozunk” menüpont alatt így definiálja magát: "(…) a fiatal felnőtteket szólítja meg az új műsorstruktúrával, amelyben a zene játssza a főszerepet. (...) külön hangsúlyt fektet a fiatal hazai tehetségekre. (...)"
„Az a vicc, hogy a régi Petőfi egy teljes lemezünket lejátszotta az újdonságokat bemutató műsorában” – mondják a ColorStarosok. Savanyú a szőlő? Nem tagadják, igen. De mégis legfőképpen azt kifogásolják, az „új Petőfiben” nincsenek szerkesztett, műfajok szerint válogató műsorok, s a szerkesztők kompetenciáját is kétségbe vonják. Szerintük, ha egy közszolgálati adó a popzenei színtérre lép, annak sokféleségét be kellene mutatnia. Hiteles szerkesztőkkel, világos profilokkal és szempontokkal.
A magyar BBC1? (Oldaltörés)
Zagar A népszerűségen érezhetők az MR2 lejátszásai © zagarmusic.com |
A hvg.hu-nak több zenekar is megerősíti, hogy a szerkesztők furcsán kommunikálnak; ha egy zenekar postázza számukra a lemezeit, egymondatos emaileket kap válaszul. „Nem ment át”, „átment”, „bekerült”, „nem került be”, de hogy micsoda ment át, kiken, hova került, és főleg milyen elvek alapján, azt senki nem részletezi.
A szerkesztői autonómiát persze senki nem veheti zokon. Az MR2 honlapján ez olvasható: "(…) A sávos műsorstruktúra követi hallgatói életritmusát. Életmód-, kulturális és közéleti információk kapnak helyet a napszakoknak megfelelő szerkesztésben. A (...) szokatlan tartalomszerkesztést pedig kiegészíti a műsorsávra jellemző, sajátos hangzásvilág."
Csillag János, az MR2 főszerkesztője a hvg.hu-nak kifejtette, a fő szempont, hogy "az adott zeneszám illeszkedjen a zenei alapkoncepcióba és a programstruktúrába, továbbá legyen alkalmas arra, hogy megkülönböztessen minket más, országos zenei rádióktól. Ahogy más zenei rádióknál, úgy nálunk is többen döntenek arról, hogy az adott zene illik-e a zenei alapkoncepcióba - az én vétójogommal".
Ez tehát az „átment” kifejezés a többnyire Izil, azaz Borcsik Attila produkciós munkatárs által postázott válaszokban? Úgy tűnik. Mindenesetre az MR2 főszerkesztője kijelenti: „A missziónk része, hogy fiatal hazai tehetségeknek helyt adjunk.” Ugyanakkor a rádió „demo policyjét”, azaz a számukra beküldött zeneanyagokkal kapcsolatos stratégiáját firtató kérdésünkre csak annyit válaszol, minden zeneszám esetében a fenti elvek érvényesek, s az MR2 „demókat nem játszik le”. Tisztázandó, mi is a demó. A válaszból kitetszik, a rádió szerint házi felvétel, miközben a világ már egyszerűen egy zenekar saját anyagát nevezi demónak, amelyet akár közreadásra is szán.
Bakelit a lemezjátszón A BBC tisztázza © sxc.hu |
Nézzük meg, miként viselkedik a zenei profilú BBC1 ugyanebben a kérdésben. Az Introduction című szekció csak új zenék bemutatásáról szól, s a BBC honlapján foglalkozik azzal, mit tegyenek az előadók, ha be szeretnék juttatni zenéjüket a műsorba. Te döntöd el, melyik műsorba szánod a felvételedet (demódat); hogy melyikbe illik a leginkább – írja a honlap, felhívja a figyelmet a zenei profilokra, s
nevesíti is, mely műfaj mely szerkesztő területe.
A BBC részletezi, milyen formátumot fogad el; jöhet a bakelit, a CD, az audio CDR, de a kazetta és az mp3 nem. Unsigned - szerződéssel nem bíró - előadók anyagait, vagy szerzői kiadású anyagokat egyaránt fogadnak, feldolgozásokat és nem jogtiszta samplingeket tartalmazó felvételeket viszont nem. Mindez szőrszálhasogatásnak tűnhet, ám nem az. A kortárs zenei közeg bonyolult valami, árnyaltak a megoldások és a különbségek. A BBC segít is: közli, mit díjaznak a szerkesztők egy anyagban ("What makes a good demo?") .
Az MR2 szerkesztési elveit több levélben is támadó ColorStar szerint „a slágergyártás nem feladata ennek a rádiónak”, a felfedezés volna a dolga. Az MR2 részéről Csillag János világossá teszi álláspontját a slágergyártással kapcsolatban: „Nálunk nincs 'fizetett' zene. A missziónk része, hogy nem engedünk semmilyen kiadói nyomásnak.” Vagyis nem akarnak a kiadók promóciós felületévé válni, s nem lehet műsoridőt sem venni az MR2-n.
Az új Petőfi alaposan átrendezte a zenei médiatérképet. Az együttesek és kiadók érdeknélküliségét várni pedig botorság volna. Amit sokat játszik az MR2, az ma sláger lesz. Vannak előadók, akik lemezeiket úgy dobják piacra, hogy tudják, daluk „bekerült” az MR2 programjába, sokszor le fog menni, körlevélben értesítik is erről rajongóikat. A rádió pedig többször is elmondja egy-egy szám környékén, hogy az adott előadó mikor is tart lemezbemutató koncertet. Van olyan magyar könnyűzenei album, például a Zagaré, amelyen támogatóként ott az MR2 logója.
Bérczes Ádám, a lemezt gondozó CLS Records vezetője elmondja, mit is tartalmaz a támogatói együttműködés. "Megmutattuk a Wings Of Love című dalt a szerkesztőknek, akiknek nagyon tetszett. Az MR2-támogatás exkluzivitást jelent, egy darabig csak náluk szerepel a dal; valamint szpotokat. A lejátszások számáról nem szól az egyezség" - fejti ki Bérczes. Cserébe kereszt-promócióról van szó, azaz a kiadó is szerepeltette a rádiót a lemez reklámjaiban. "Természetesen fizetünk is" - mondja Bérczes, a szpotokat, azaz a reklámokat ki kellett fizetni, igaz, a tarifaár töredékéért.
A kiadó vezetője hozzáteszi, zenék lejátszásáért direkt módon sehol sem kell fizetni. Mindenhol reklámokért fizetnek. "De mindenki tudja, sok helyütt előfordul azért olyasmi" - jelzi a kiadói szakember.
"Komoly dealek itt azért még nincsenek, ami van, azt a kiadók intézik a rádióval" - mondja a hvg.hu-nak Horn 'Publo' Pali, a Zagar, Péterfy Bori, s az Erik Sumo menedzsere. Publo szerint határozottan érezhető a vidéki fellépéseken az országos sugárzású MR2 hatása, a fenti, gyakran játszott előadók koncertjeinek nézőszáma nagyjából egyharmadával emelkedett. Ezt azonban nem csak a rádió váltja ki, hanem az ősszel indult magyar MTV zenecsatorna is.
"Péterfy Borit és Zagart sikk lett most hallgatni, de ebben jelentős szerepe volt annak is, hogy őszi lemezmegjelenésüket komoly promóciós kampány előzte meg; így fordulhatott elő, hogy Zságer Balázsék a Millenárison 3500 forintos jegyárral is teltház előtt szerepeltek" - magyarázza a menedzser.
A szintén felfutó 30Y, vagy a Barabás Lőrinc Eklektric számára azonban Publo érzése szerint már nem a promó hozta meg a népszerűséget, hanem a két zenecsatorna. Mindez nem feltétlenül baj, de a közrádió kereskedelmi filozófiáját nem lenne fölösleges átláthatóvá tenni.
Mi szól itt? - Statisztikák (Oldaltörés)
A metált játszó hazai Blind Myself. Hiányzó műfajok © blindmyself.com |
"Az, hogy a magyar MTV-vel szinte egyidőben indult az MR2, így, együtt jót tett a színtérnek" - értékel Berta András, a
PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) koordinátora. "Hivatalból" figyelve a folyamatokat, úgy gondolja, a kiadók, promóterek végre érdekeltté váltak abban, hogy pénzt költsenek egy-egy produkcióra, mert bővült a médiafelület, ahol az értékes zenék is megmutatkozhatnak.
Ám zenészként - Berta a Flying TV nevű zenekar tagja - ő is arról számol be, "beleakadt" az MR2 szerkesztési politikájába. Egy Szigetes fellépésük után, mint meséli, a "rádiótól jött a jelzés", hogy adjanak le anyagot náluk. Mivel visszajelzés nem érkezett, azóta újabb CD-t küldtek be, hátha az ezen található dalok esélyesebbek a bekerülésre. Úgy tudják, egy vagy két dal átment az "előzetes rostán", de hogy ez pontosan mit jelent, hogy mennyire van közel a cél, arról egyelőre nem kaptak tájékoztatást.
"Zenészként tart bennem is az eufória, hogy itt van végre egy új csatorna, amely lejátssza a normális zenét. Olyan, mintha a Radio Cafét országossá bővítetted volna, végre nem csak 60 kilométeres körzetben hallható jó zene. Ugyanakkor nem értem a kritériumrendszerüket, a szerkesztés menetét. Meg azt sem, hogy miért nincsenek tematikus műsorok, miért nem jelenik meg a hazai zene sokfélesége" - osztja meg kételyeit a hvg.hu-val. Berta András szerint a színtér is léphetne; ha megkeresnék a csatornát tematikus zenei blokkok ötletével, talán nyitottabbá válna az MR2.
|
Ambersmith A hazai indie képviselve van © ambersmith.hu - gez | Az MR2 összesített playlistjét a weboldalukon nem találtuk - mindössze egy heti Top 30-at -, ám a weben mindig közzéteszik, mi az a dal, ami éppen szól. Ezt alapul véve, egy megfelelő (és bárki számára letölthető) szoftverrel figyelhető, milyen a lejátszások sűrűsége. Mi 2007. november 23. és 2008. január 3. között figyeltük, mit és hányszor játszott az MR2. Ez idő alatt 16500-szor forgott zene, ebből 1500 alkalommal szólt szignál, promó vagy egyéb. A kínálatban 852 előadó szerepelt. Összességében a minőségi, jól fogyasztható zenére koncentráló adó képe rajzolódott ki. Slágerek, de szélesebb skálán, mint az országos kereskedelmieknél. Az „újdonságerő” már relatívabb, bár van, akinek egy 15 évvel ezelőtti Stereo MC’s szám is újnak hat. Hevenyészett felmérésünkből az látszik, a mai és az elmúlt évtized zenei kínálatának jó értelemben divatos felvételei adják a műsort. Egy magyar felvétel átlagos lejátszási számát csak az adatokat végigböngészve, „szemmértékkel” tudtuk megállapítani, de körülbelül 10 alkalomról lehet szó. Ami alig forog, az hozzávetőleg ötször megy (ilyen például a rockabillyt játszó Mistery Gang Moon Dance című dala), nyolcas szám sok magyar előadó dala mellett szerepel, ilyen például a ColorStar egy szem száma is, a One More Slip. A ColorStarral népszerűségben s zenei jellegben is összevethető Másfél nincs listán, a Korai Örömtől egy szám szerepel, amely kétszer hangzott el. Ami úgy 15-ször lemegy, már nevezhető derékhadnak az MR2-n - ám, hogy a hallgató mit érzékel belőle, azt nem tudhatjuk. A legsűrűbben, úgy tűnik, Péterfy Bori új lemezének egyik dala, a Vámpír szerepelt, a vizsgált idő alatt 117 alkalommal. Van jópár magyar előadó, amely öt-tíz, vagy akár tucatnyi dallal is jelen van a playlistben. Ilyen az Amorf Ördögök (7), a Belga (7), a Tankcsapda (6), a 30Y (6), a Kaukázus (8), a Heaven Street Seven (13), a Kispál és a Borz (10). Ákos egy dallal szerepel, a Keresem az utam 8 alkalommal ment le a vizsgált időszakban. Négy dalt tettek a műsorfolyamba a szerkesztők a Kistehén Tánczenekartól, Eztertől, az Emil Ruleztől, Péterfy Boritól, Zagartól, Yonderboitól, ötöt az Anima Sound Systemtől, a Neotól, a Quimbytől, az Ambersmithtől. Introspective című daluk kiemelkedően sokszor, 107 alkalommal forgott. Három dal szerepel a playlisten Karányitól, a Hiperkarmától, a Carbonfoolstól, valamint az Amerikát megjárt trendi ifjonc hazai gitárcsapattól, a Moogtól; Everybody Wants című daluk 47-szer forgott. Viszonylag sokat játszották az új garázsrock hazai csapatai, a Trousers (Blood For You - 106) és az E.Z. Basic (Nice1 – 69) számait. A rádió „felfedezettjének” nevezhető a Vad Fruttik (Senkim sincsen - 76) és az öt dallal szereplő Suhancos (a Békét 46-szor ment). Nincs jelen a listán a hazai új (és egyébként elég népszerű) metál színtér egy zenekara sem, nincs jelen a folk és a kísérleti zene, sem az ambient, sem az elektro progresszívebb csapatai; erről a szcénáról csak Kalumet nevére akadtunk a listán. A jazz jelenléte érintőleges; könnyen emészhető formája képviseltetik. DJ-k éjszaka kapnak helyet, saját szettekkel, mixekkel. |
Kiricsi Gábor - Nagy Gergely