Gulácsy képe

A magyar festészeti aukción több mint a tételek felénél, 131 esetben koppant egymillió forint felett a kalapács úgy, hogy ezen belül huszonnégyszer nyolc számjegyű, egy esetben kilenc számjegyű összeget ütöttek le.

Mint az várható volt, a rekorder a 85 millió forintról indított, 1910-ből való Gulácsy-mű, a Karosszékben ülő leány lett. A nagyméretű portré a reneszánsz madonnák és a 20. század valóságos nőideáljának megjelenítése. Az ismert, sokszor reprodukált kép, Gulácsy egyik legszebb nőábrázolása méltán ért el a 120 millió forintos leütésig. Egy másik Gulácsy-kép, az 1911-12 között készült Görögkert 24 millió forintot ért.

Vaszary János 1905-ös datálású Déli pihenő című, mindeddig rejtőzködő festménye a művész spanyolországi tanulmányútjának ihletett alkotása. Az élénk színekben pompázó, mediterrán hangulatú vászon 30 millió forintról indult és 40 millió forintért vitte el egy gyűjtő.

A művészettörténeti kutatások szerint Berény Róbert az 1906 és 1914 közötti, legprogresszívebb korszakában számtalan csendéletet festett. Ma ezek közül mindössze hat olajfestmény ismert. Bizonyára ez is szerepet játszott abban, hogy a kivételesen szép Csendélet kancsóval és gyümölcsökkel című képet 20 millió forintról csaknem a duplájára, 36 millió forintra licitálták.

Mióta megrendezték a debreceni Modem nagy Aba-Novák Vilmos kiállítását, érezhetően megnőtt az érdeklődés a sokáig háttérbe szorított életmű iránt. Ezen az aukción öt Aba-Novák-festmény szerepelt, köztük az 1922 körül készült, a debreceni kiállítást megjárt Fürdőző nők (Női aktok), amelyért 32 millió forintot fizettek. Egy cirkuszi jelenetet ábrázoló tempera 7,5 millióról 16 millióig szárnyalt. A többi Aba-Novák-kép is 2,4 és 6,5 millió forint között kelt el.

Szobotka Imre Kubista férfiportréja élénk licitversenyt produkált. Nem csoda, hiszen ez a festmény a művész legjobb korszakának alkotása. 1914 körül készült, amikor Szobotka együtt haladt a nemzetközi avantgárd élvonalával. 17 millió forintos kikiáltási árát egészen 30 millió forintra emelték.

Ziffer Sándor 1911-ben festett képe, a színpompás, Domboldalon pihenő gyerekek a francia fauvok hatását mutató alkotás. Sokan szerették volna hazavinni, ezért 15 millió forintról egészen 28 millióig folyt érte a harc. Egy érzékien szép Ziffer-aktért pedig 18 millió forintot adtak. 

A Kieselbach Galéria őszi árverésének szenzációja volt Bortnyik Sándor Lámpagyújtó című képe, amelyet 170 millió forintért vittek el. A mostani árverésen is lehetett licitálni két korai, avantgárd Bortnyik-festményre. Az 1918-as Falu című olajkép 8,5 millióról 20 millióig szárnyalt, az 1919-es Kék-vörös kompozíció 6 millió forintról indult, és 7,5 millióig ért.

Magas, 24, illetve 20 millió forintos árat ért el Egry József két kiemelkedő festménye, a Pompei, a művész itáliai utazásának hozadéka, és a Festő, a balatoni tájba illesztett egészalakos ábrázolás, amely egykor Rácz István gyűjteményének fő darabja volt.

Batthyány Gyula életművéből is egyre több rejtőzködő festmény kerül elő, mióta kiadták a művész monográfiáját. A 10 millió forintos kikiáltási árról indított Balkonon (Spanyol nők erkélyen) című, 1934 körüli, dekoratív mű hét évtizedes lappangás után vált elérhetővé. Meg is adták érte a 18 millió forintot. A szintén elveszettnek hitt Firenzei este még ennél is magasabbra jutott, 8,5 millióról 24 millió forintra.

Több mint tízmillió forintért keltek el még Hincz Gyula, Koszta József, Derkovits Gyula, Barcsay Jenő, Szőnyi István, Marcel Ronay, Szabó Vladimír, Rippl-Rónay József, Csók István és Iványi Grünwald Béla művei.