Hubay Miklós 1918-ban született Nagyváradon. Már első darabja a Magyar Nemzeti Színház repertoárjában szerepelt. 1946-ban a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett, segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, valamint a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Mindkét állásából egy napon bocsátották el. 

Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított. 1956. október 27. és 1956. november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben. Nevéhez fűződik az első magyar musical, Az egy szerelem három éjszakája, amelynek szerzőtársai Vas István és Ránki György voltak. A hosszantartó hazai állástalanság után Hubay Miklós pályafutása 1974-1988 között Firenzéhez kötődik, ahol a magyar irodalmat rendkívül népszerűvé tette az egyetemen. Közben 1981-től öt éven át a Magyar Írószövetség elnöke volt. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar Dráma Napját.

1987-1996 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1991-től tíz évig a Magyar PEN Club ügyvezetője, majd elnöke - ekkor többek közt nemzetközileg elismerteti az önálló magyar PEN Centrumot Romániában. Olyan darabjai tették halhatatlanná, mint például a Hősök nélkül, a Tüzet viszek, a Búcsú a csodáktól, az Ők tudják, mi a szerelem, a Hová lett a Rózsa lelke?, az Elnémulás. Legutóbbi könyvében elméleti munkáinak sorát gazdagítva, Madách Imre Az ember tragédiája című drámájáról írt jegyzeteit, esszéit gyűjtötte csokorba Aztán mivégre az egész teremtés? címmel. 

Hubay Miklóst három alkalommal (1955, 1965, 1975) tüntették ki József Attila-díjjal. Róma Város Díjával 1997-ben, az Arany János-díjjal 2004-ben, Prima-díjjal pedig 2005-ben jutalmazták. 1994-ben Kossuth-díjat kapott, majd a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át 2003-ban.