A programsorozatot beharangozó csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az ingyenes fesztivál részeként rendezik meg szeptember 17-én a Nyitott templomok éjszakáját. A Kulturális örökség napjaihoz is kapcsolódó esemény újdonsága, hogy a Liszt-év jegyében este 8 órakor a zeneszerző egy-egy műve csendül fel a résztvevő templomokban.

A Szakrális Művészetek Hete programsorozathoz az idén több nagy közgyűjtemény – köztük az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum – csatlakozott, a fesztivál megnyitóját ez utóbbiban tartják szeptember 16-án. Az eseményen Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke mond beszédet, közreműködik a Magyar Rádió Gyermekkórusa.

Szeptember 17-én a múzeum dísztermében csendül fel Liszt Ferenc Missa Solemnis című műve, itt tartották annak idején az ősbemutató előtt a próbákat. Az Esztergomi misét a Mátyás templom Ének- és Zenekara adja elő.    

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: a szakralitás, a szakrális művészet olyan téma, amely "milliárd szálon" kapcsolódik a magyarság történelméhez. Mint megjegyezte, a múzeum ars poeticája, hogy minden olyan témával foglalkozzon, amely a magyar közösséggel kapcsolatos.

"Az intézmény nemcsak pedagógiai, szórakoztató céllal rendezi meg kiállításait, ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy a közösség problémáiról is lehessen általuk beszélgetni" - fogalmazott. A fesztiválhoz kapcsolódik az október 2-ig látható Krisztus arca megvilágít minket – A szakrális és profán művészet tárgyai című tárlat. A többi közt rézmetszeteket, tusrajzokat, ikonokat felvonultató kiállítás Szilárdfy Zoltán jubiláns pap gyűjteményéből állt össze. A főigazgató hangsúlyozta: Szilárdfy Zoltán nemcsak pap és tudós, de az egyik donátora is a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A gyűjtő szeptember 17-én maga mutatja be gyűjteményét, valamint előadást tart a kiállított tárgyakról.    

A sajtótájékoztatón jelen volt Márfi Gyula veszprémi érsek, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad szembeállítani a profán és a szakrális művészetet. Mint fogalmazott, vannak dolgok, amelyek nem illenek templomba, de mindazon művekben megnyilvánul a szakralitás, amikben benne van a teremtő iránti alázat, még akkor is, ha egy tájképről, csendéletről, állatábrázolásról van szó. Az érsek szólt arról, hogy a vallás nem szorulhat folyamatosan defenzívába, meg kell fordítani a világra jellemző szekularizációs, profanizálódó folyamatot.    

Dragonits Márta, az eseményt szervező Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi elnöke a programkínálat kapcsán elmondta, hogy az idén több roma művészeti esemény lesz. Példaként említette az Árnyék és fény című kiállítást roma festők műveiből az Örökség Galériában vagy a Kalyi Jag koncertjét a Budai Várban. Szeptember 20-án a Barabás Villában hallható monodrámát Dante életéről Oberfrank Pál színművész adja elő, szeptember 22-én pedig Gryllus Vilmos, Gryllus Dániel és Sebestyén Márta Tizenöt zsoltár című műsorát a Néprajzi Múzeumban lehet meghallgatni.

Liszt: Via Crucis címmel Klukon Edit és Ránki Dezső ad koncertet a Belvárosi Nagyboldogasszony templomban szeptember 23-án; a műsorban a házaspár Fülöp nevű fia is feltűnik majd. Dragonits Mária szerint a rendezvény célja egy "spirituális templom felépítése", amelyben a világ minden magyarja otthonra lelhet.