Az MTI kérdésére, hogy miért ezt a témát választotta, miközben a könyve elején arról ír, hogy nem ért sem a szőlőhöz, sem a borhoz, a Kossuth-díjas író elmondta, korábban úgy becsülte, hogy körülbelül 40-50 ezer ember élhet közvetlenül vagy közvetetten a magyar borászatból, ám egy beszélgetés során kiderült, ez a szám ennél lényegesen nagyobb. Szerinte jelenleg mintegy 300 ezer embernek származik bevétele a bortermelésből. "Engem nem érdekelnek a szépségkirálynők, a menők, arról akarok írni, ahol a nép élete zajlik, a borászat pedig ilyen" – fogalmazott Moldova György, majd hozzátette: motiválta az is, hogy számos vallásban jut szerephez a "hegy leve", valamint a bor irodalomban betöltött szerepe is.

Moldova György a könyvbemutatón arról is beszélt, hogy míg a rendszerváltás előtt körülbelül 300 ezer hektáron termeltek szőlőt Magyarországon, ma a termőterületek száma alig haladja meg az 55 ezer hektárt, ráadásul a borfogyasztás is folyamatosan csökken. Az író szerint a borfogyasztóknak csupán két csoportjában nem érződik a visszaesés: az ínyencek körében, akik megengedhetik maguknak a drágább palackokat is, valamint azon emberek között, akik "drogként fogyasztják a bort".

Moldova György

Túry Gergely

Az író kitért arra is, hogy noha a magyar bortermelésnek komoly hagyománya van, a magyar átlagemberek nem értenek a borokhoz, nem tudják például hogyan, milyen hőmérsékleten kell azt fogyasztani. Szerinte a magyar borkultúra szegényességét jól jellemzi az édes pezsgők és az édes borok forgalmazási aránya. Mint fogalmazott: a magyar borászat fejlődését egyszerre nehezíti a túlzott bürokrácia, a borhamisítás, az olcsó, mégis jó minőségű külföldi borok beáramlása, az áruházláncok "sarca", de komoly kihívásokat támaszt a szakma elöregedése is. Moldova György úgy vélte, a romló gazdasági körülmények miatt folyamatosan növekszik a parlagon maradó szőlőföldek aránya, a megoldások keresése helyett a szakma saját megosztottságával van elfoglalva.

Az író a kilábalás lehetőségét a jelenleg gyönge kommunikáció megújításában látta. "Nincs más tartalékunk, csak az emberek tehetsége" – tette hozzá. Moldova György az MTI-nek arról is beszélt, hogy eredetileg az Urbis Könyvkiadónál megjelent Kádár-könyvekkel abba akarta hagyni az írást, de aztán kezébe akadtak régi jegyzetei és úgy döntött, megírja a borászatról a riportkönyvét. Elmondta: a könyv nem jöhetett volna létre egy bank anyagi támogatása és a borászok segítsége nélkül. Ugyanakkor megjegyezte, a téma kényességét mutatja, hogy utólag sokan visszavonták nyilatkozataikat. Tervei szerint következő könyvét a Duna-Tisza közének elsivatagosodásáról fogja írni.