szerző:
Ember Zoltán
Tetszett a cikk?

Sorra nyílnak az új helyek a fővárosban. Megnéztük az első tavaszára készülő kínálatot, és közülük most bemutatunk három, egyedi kulturális arculattal működő objektumot.

Sufni, Doboz és Púder. Azért erre a három helyre esett a választásunk, mert egyrészt tetszenek és szívesen ajánljuk őket, másrészt újak, tehát első teljes szezonjukat élik. Kíváncsiak voltunk arra, hogy egy válság sújtotta gazdasági környezetben hogyan és milyen arculattal indulnak az új, kulturális életbe is betagozódó romkocsmák, vagy ha úgy tetszik: gazdasági vállalkozások.

Sufni

A Sufni G'ART'N tavaly novemberben nyílt az Akácfa utca 47.-ben. A kulturális befogadó tér koncepcióját követő „vonzalomkocsma” üdítő színfoltként jelenik meg a hetedik kerület közepén. Kulturális téren elsősorban színházi és zenei előadásokra koncentrálnak: januárban nyílt meg Sötétkamra elnevezésű, 60 férőhelyes pinceszínházuk, ahol legutóbb Schwajda György- és Csehov-darabokat adtak elő. A programok színvonalát a hely művészeti vezetői, Sediánszky Nóra dramaturg és Mesterházy Fruzsina színházi ember, programszervező garantálják. Partnereik a teljesség igénye nélkül: Rátkai Márton Színházi Műhely, Hólyagcirkusz Társulat, Bajor Gizi Színészmúzeum, Stúdió13, 1van Színház, Pulzus Társulás. Az állandó olvasószínházi estek alkalmával kortárs írók - Csikós Attila és Szöllősi Mátyás - drámáiból adnak elő színészek. A hely kulturális célközönsége a 20-40 éves korosztály, különös tekintettel a 30-as generációra. Mint romkocsma-helyszín, elsősorban a külföldi huszonévesek, valamint hétvégén a kerületben helyről-helyre járó, bulizó hazai fiatalok körében lehet népszerű. Becslések szerint egy-egy nyári hétvégén 10-15 ezer szórakozni vágyó magyar fiatal is megfordul a hetedik kerületben.

Facebook/ Sufni G'ART'N

A Sufni berendezése hozza a jól ismert romkocsma-hangulatot. Nagy fantáziával és minimális költséggel létrehozott, ötletes dolgokat látunk a falakon. Egyik kedvencünk egy ipari pumpából átalakított víztartály, amiben kék, világító csövek tekeregnek. A Sufniban egy standard korsó sör 390 forint - az épületben 12 sörcsap van -, ami alatta marad a legfelkapottabb pesti romkocsmák árainak. Melegkonyhás étteremük van, a pizzát helyben sütik. Egy esti vacsora a lélektani határ alatt van, ami a fővárosban szerintünk 1500 forintot jelent. A kulturális programokra ezer forint a belépő, az ilyen helyeken szokásos gyakorlatként ezt a művészek kapják.

Az épület 2006-tól műemlék, amelyet a több évtizedes vendéglátós múlttal rendelkező tulajdonosok - részben külföldi banki hitelből - megvásároltak. Elsősorban azért, mert „így sem a bérbeadó, sem a magyar állam nem húzhatja ki mondvacsinált indokokkal az ingatlant a lábunk alól” – mondta a hvg.hu-nak a nevük elhallgatását kérő tulajdonosok egyike. Hosszú távra – 15-20 év – terveznek, üzleti tervükben ugyanakkor jelentős kockázatként számoltak be a budapesti szórakozóhelyeket érintő, egyre kiszámíthatatlanabb politikai-állami működésről. „Az állam politikai okokból bármikor hozhat egy olyan rendelkezést, amely teljesen ellehetetleníti ezeket a szórakozóhelyeket” – mondta a Sufni tulajdonosa.

Doboz

Budapesten az egyik legmenőbb szórakozóhely a tavaly augusztusban nyílt Doboz. A sokak által „high-tech” Instantnak hívott Klauzál utca 10. lényegében egy kívül romos, belül teljesen átalakított háromszintes bérház. A hely különlegessége az udvaron felépített óriási, hangszigetelt, üvegfalú tánctér. Mivel a földszinti lakásokból félig nyitott, oszlopos-tornácos helyiségeket alakítottak ki, az esténként lüktető táncteret a ház valamennyi pontjáról be lehet látni. A kerthelyiség mellett bulipince, étterem és igényes borozó is várja a vendégeket.

Facebook/ Doboz

A Doboz elsősorban színvonalas diszkóként ismert: kidobóemberek védik. Mára gyakorlatilag kiszorultak belőle a kulturális programok és művészcsoportok, holott eredetileg ez is a koncepció része volt. Tavaly májusban Tóth András, a Doboz tulajdonosa azt mondta, hogy a kreatív ipar szereplőit fontosnak tartják, hozzájárulnak a hely hangulatához. Úgy tűnik, mára ez megváltozott. (Hasonló folyamat zajlott le 2009 tavaszán az Instant nevű szórakozóhelyen. Ott az épület felsőbb emeletein a nyitáskor galériák, festőtermek, kézműves boltok voltak, ám fél év alatt gyorsan kikoptak.)

A Dobozt leginkább a gazdagabb, harminc feletti, hazai vendégkör látogatja – a rengeteg külföldi huszonéves turista mellett, ennek megfelelően drágább árfekvésű. Egy vacsora 2000 forinttól indul, a standard korsó sör 590 forint. Mindehhez ízlésesen kialakított belső terek és szobák társulnak, profi hangszigeteléssel és hangtechnikával. A belső kialakítás a tulajdonos elmondása szerint 160 millió forintba került, az épületet tulajdonló céget 2010-ben vásárolták meg. A hetedik kerületben egy 1500 négyzetméteres, romos ingatlan piaci értéke 260-300 millió forint volt 2010-ben. Ehhez képest egyes ingatlantulajdonosok még jelenleg is árulnak eladásra bérházakat irreálisan magas - 450 millió feletti - vételárral.

Mit jelent a romkocsma ma Budapesten?

A romkocsma sajátos városi, budapesti találmány. Olyan egyedi arculatú helyszínt jelent, ahol egyszerre folyik vendéglátás és kulturális tevékenység. Alternatív színházi előadásokat, filmeket, kiállításokat tekinthetünk meg – akár egy pohár itallal a kezünkben. Kapcsolódnak a városhoz, de túl is mutatnak azon: a lepusztult budapesti homlokzatok mögött egyetemes értékeket hordozó világot tárnak fel. Belső kialakításuk egyedi, berendezésük különleges hangulatot közvetít. A megkérdezett vendéglátósok szerint a budapesti romkocsmák a külföldi vendégek nélkül nem lennének életképesek. A hazai vásárlóerő gyenge, az ötszáz forintos csapolt sör azonban a külföldieknek nem okoz problémát. A romkocsmák különösen a 18-30 év közötti külföldi fiatalok körében népszerűek. A budapesti turizmus felfutása – legalábbis ebben a szegmensben – egyértelműen a romkocsmáknak, a fürdőkultúrának és az olcsó áraknak köszönhető. A turizmus és vendéglátás új formáit azok a fiatal vállalkozók hozták létre, akik megértették a felnövő generációk igényeit.

Púder

A Púder idén márciusban nyílt a Ráday utca elején. A vendéglátás mellett nyitott kulturális térként is működik, legyen szó zenéről, képzőművészetről, mozgásművészetről, stúdiószínházról vagy irodalomról. A belső tér Babos Zsili Bertalan és kiváló fiatal képzőművészekből álló csapatának keze munkáját dicséri. Ők már a Szatyor Bár berendezésénél is közreműködtek, talán ezért a hasonlóság. A Púderben egy standard sör 490 forintba, egy vacsora 1500 forintba kerül. A kulturális programokra egy ezres a belépő, azt a művészek kapják.

A Púder egyébként a Hadik, Szatyor, Holdudvar, Minyon nevű - eltérő profilú - szórakozóhelyek tulajdonosi körébe tartozik. Az üzletvezető és csapata több mint tízéves vendéglátói múlttal rendelkezik. Többek között a nevükhöz fűződött a Süss Fel Nap! nevű (öt éve megszűnt) szórakozóhely megnyitása 1997-ben.

Facebook/ Púder Bárszínház és Galéria

A romkocsmáknak számos üzleti kockázattal kell szembenézniük működésük során, visszatérő elem az állandó szigorítási igény, illetve a folyamatosan változó gazdasági-szabályozási környezet. A dohányárusítás megtiltása például komoly pénzeket húzott ki a szórakozóhelyek zsebéből a szponzori pénzeken keresztül.

Bosznai Tibor, a Púder Bárszínház művészeti vezetője elmondta: szerinte a budapesti kultúrkocsma, mint műfaj egy picit mindig baloldali, ám a vendéglátásnak önmagában politikailag semlegesnek kell lennie. Hozzátette: nem lehet nem látni, hogy a budapesti vendéglátásban az elmúlt két évben tovább romlott a gazdaság kiszámítható működésébe vetett bizalom.

Romkocsma történelem
Az első, rétegkultúrára is nyitott romkocsma a Szimpla Kert volt 2001-ben. Utána jött a kifejezetten a befogadó tér koncepcióját követő Tűzoltó utcai Tűzraktér 2005-ben. A kifinomult arculattal jelentkező Instant a Nagymező utcában nyitotta meg kapuit 2008 májusában. Jelenleg az egyik legnépszerűbb kultúrkocsma a Fogasház, amely 2010-ben nyílt az Akácfa utcában. Becslések szerint jelenleg 15-20 romkocsma van Budapesten. Ennek kétharmada a hetedik kerületben található, amely az elmúlt tíz évben a főváros szórakozó negyedévé nőtte ki magát. A hetedik kerületben a helyek többsége olyan romos ingatlanban működik, amelynek tulajdonosai a Hunvald György-féle önkormányzattól vásárolták meg az épületet. Ám a zavarosban halászó „befektetők” hoppon maradtak, mert a válság miatt bedőltek a nagyszabású hotel- és lakásprojektjeik, így az ingatlanokat nem tudják eladni. Ezért azokat - jobb híján - kiadják bérbe a romkocsma-tulajdonosoknak. Szemben Nyugat-Európával, a belvárosi romkocsmákban az esti táncos bulikra nincs belépőjegy, így a fő bevételi forrás az ital- és ételkiszolgálásból származik.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!