Kiosztották az Emmy-díjakat, amiről tudjuk, hogy aki megnyeri, az világhódító, erről beszédet mond, és szép a ruhája, akárcsak az Oscar-gála hőseinek. De miért a nagy felhajtás?

AP / Invision / Matt Sayles

Először is, a tegnap kiosztott Emmy-díj nem az egyetlen e névvel. Idén szeptember 23-án éjjel a főműsoridős programokat díjazták, de ezen túl más műsoridőknek és műfajoknak is dedikálnak kitüntetést. Van sportprogram Emmy, napközben sugárzott műsoroknak szánt Emmy, hírműsoroknak és dokumentumfilmeknek dedikált Emmy. A szobrokat az év folyamán egyenletesen szórják szét a médiauniverzium távoli csillagködeiben.

Ami kulcsfontosságú az Emmy-ben, és talán a legnagyobb különbség az Oscar szellemével szemben, hogy az egy éves szavatossága jelentősebb. Ha egy sorozat elnyeri bármely kategóriában a díjat, egy évig szerepeltetheti csak kommunikációs anyagain a szárnyas szobrot, amit egyébként szigorúan arccal balra és profilból kell ábrázolniuk.

E kategóriában a jelöléseket minden év április végéig kell leadni. Csak azok a tévéműsorok jelölhetőek, amely az adott év május 31-ig, vagyis a jelölés lezártát követő 1 naptári hónapig elindulnak, és az Egyesült Államok területének legalább 50%-án elérhetőek. Nem indulhat olyan műsor, ami régebben kezdődött, mint előző év június 1.

Mivel a most kiosztott díjak a főműsoridős programokat ismerik el, ezért további feltétel, hogy a jelölt program este 6 és hajnali 2 óra között fut. Ez két órányi átfedést jelent a napközbeni programok Emmy-jelöléseivel, hiszen e kategóriában olyan műsorok indulhatnak, amelyek este 8-ig kerülnek sugárzásra. Így tehát aki e két órában fut, az szabadon meghozhatja a döntést, hogy mely Emmy-n indul – de mindkettőre nem jelöltetheti magát.

Ha valamely műsorkategóriában jelölték az adott produkciót (pl. legjobb komédia sorozat), akkor legalább 6 részt kell leadni. Ha egyéni (pl. legjobb színész), akkor elegendő 1 rész (ha két részre jut a sorozat egy adott története, akkor mindkét részt leadják).

A hanyatló filmszínházi forgalmazások és a betyáros technológiák miatt több pénz, filmzseni és sztár-színész áramlik a tévéiparba, a sorozatok egyre jobb történetekkel, izmos párbeszédekkel és olyan látvánnyal töltik meg a műsoridőket, amiről 25-30 éve még csak álmodozni lehetett. Az angolszász tévéipar csak a saját nyelvterületén 30-90 millió háztartás (háztartás, nem néző!) között méri a nézettségeket – ha nem több.

Egy középkategóriás angol tévéipari produkcióban, ami talán sosem jut el Magyarországra, olyannyira helyi sztárokkal és ízlésvilággal dolgozik, egy-egy epizód 1 millió fontba kerül. Egy 6 részes sorozat (például a 3 évadot megélt Murphy’s Law) tehát 6 millió font körül áll össze, vagyis 2,1 milliárd forintért – összehasonlításként az Andy Vajna vezette filmpolitika becslések szerint 5-7 milliárd forint biztosít évente mindenre, forgatókönyv fejlesztéstől a filmkészítésen át a forgalmazásig (a pontos összeg a Szerencsejáték 6 lottó utáni adóbevételektől függ, és ez nem az egyetlen forrása a magyar filmeseknek, csupán adóforint alapú támogatás).

Gengszterkorzó - Az 1. epizód 18 millió dollárba került

Londonban minden sarkon készül egy-egy hasonló produkció, többnyire krimik, és nagyjából 50-70 fős stábbal dolgoznak. Ezeknek a költségvetése a nyomába sem ér a kosztümös tévédrámák büdzséjének, amelyek 1 vagy 2 epizódból állnak össze. Az utóbbiak pedig meg sem közelítik az olyan szuperprodukciókat, mint a Gengszterkorzó (Boardwalk Empire), ahol az első epizód 18 millió dollárba került, vagyis 3,9 milliárd forintba. A Trónok harca nem forgatott 5 millió dollár/rész alatt (1,1 milliárd forint).

Szórakoztató ipar a javából, aki díjat nyer, vagy legalábbis jó jelölést, egy életre megválthatja a jegyét a szakmájában. Ezt az összeget ugyanis nem költik el egykönnyen a tévéipari üzletfejlesztők, hiszen több olyan produkció is elindul, mely végül be sem fut, csupán az iparág és óriásainak kötelező és bekalkulált vesztesége.

AP / Invision / Matt Sayles

Miért Emmy? A legenda úgy tartja, hogy a név a tévézés korai korszakának egyik technikai vívmányából, a kamera egyik alkatrészéből származik. Ezt „Immy”-nek hívták, és az akadémia elnöke, Harry Lubcke úgy gondolta, kiválóan képviseli majd a mérnökök elismerését. Azonban a díj a tudományos elismerés mellett a művészek előtt is szeretett volna meghajolni, akiket pedig a múzsa csókol homlokon, így végül az Immy-ből Emmy lett.

1949-től kezdve, amikor az első szobrot átadták, Emmy ugyanabban az alakban jelenik meg. Képviseli a mérnökök és művészek örök szövetségét: a 40 centiméter magas, 3,08 kilogram súlyú, arany, ezüst, réz és nikkel ötvözetű szobor a múzsát ábrázolja, kezében egy atommal.

A talapzaton látható a copyright megjelölés mindkét intézetet megjelöli, amely a díjat jegyzi. Bár csak az ATAS-t (tükörfordításban: Televíziós Művészet és Tudomány Akadémiája) szokták említeni, mint a díj átadóját, az igazság az, hogy az 1949-ben alapított díjhoz a NASTA (Televíziós Művészet és Tudomány Nemzeti Akadémia) is hozzájárul.