Karácsony Gergely (LMP) és Novák Előd (Jobbik) kérdéseire válaszolva az államtitkár elmondta: a KÖH helyét jogutód szervezetként szeptemberben vette át a Forster Központ, amely ugyanazzal az elnökkel, Cselovszki Zoltánnal az élén, de részben más feladatokat lát el.

Mint felidézte, a KÖH megyei örökségvédelmi irodái már tavaly átkerültek a megyei kormányhivatalokhoz, így ott tapasztalt műemlékes szakemberek dolgoznak, a KÖH átszervezésekor pedig most további 101 munkatárs kerül a társszervezetekhez. Az intézményrendszer változatlan formában történő fenntartása nem önmagáért való cél, az új kihívásokra reagálva azt néha át kell alakítani - mutatott rá, hozzátéve: ha az új rendszer nem váltja be a reményeket, a kormányzat újragondolja az átalakítást.

L. Simon László emlékeztetett arra, hogy az örökségvédelmi intézményrendszer az elmúlt évtizedekben sem tudott minden esetben megfelelő garanciát adni önmagában, egy-egy beruházásnál sokszor a nyilvánosság ereje segített.

A beruházói és örökségvédelmi érdek között azonban nem szükségszerű az ellentét - emelte ki az államtitkár, hozzátéve: ezt állítani kifejezetten káros, hiszen a magyar örökségvédelemnek az lenne az érdeke, hogy ez a szembenállás megszűnjön. "Meg kell találni az egészséges egyensúlyt örökségvédelem és gazdaság között, mert mindkettő fejlődése nemzeti érdek" - fogalmazott.

Hiller István (MSZP) felszólalásában úgy vélte, az egyensúly éppen az átalakítások eredményeként borulhat fel, mivel gyengült az örökségvédelem érdekérvényesítő ereje a beruházói érdekekkel szemben. A képviselő elmondása szerint az örökségvédelmi törvény módosításának szándéka sem a kulturális kormányzattól eredt, hanem a Belügyminisztériumból, ráadásul olyan hirtelen, hogy amikor néhány hónapja Cselovszki Zoltánt felkérték a KÖH vezetésére, még maga sem tudott a tervezett változásokról. "Ezzel együtt adjunk időt az új rendszernek, nézzük meg, mennyire működőképes" - javasolta.

Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke arról szólt, hogy a magyar műemlékvédelem 2001 óta folyamatosan gyengül az átalakítások következtében, de így is bűnbakká lett a beruházók számára ahelyett, hogy partneri viszony jött volna létre velük. Minél jobban szétaprózódik a rendszer, annál kisebb az esélye, hogy egységes szemléletű műemlékvédelem alakuljon ki az országban - figyelmeztetett, hozzátéve: szükséges lenne a proaktív szemléletű örökségvédelem megerősítésére.

Novák Előd úgy vélte, hogy az intézményesített örökségvédelem "szétverése" csak a "bennfentes oligarchák" megerősítését szolgálta, emlékeztetett Szőcs Géza április 2-i beszédére, amelyben az akkori kulturális államtitkár közölte: az örökségvédelmi szakma szempontjait a szaktörvény áprilisi módosítása során a nemzetgazdasági érdekek alapján voltak kénytelenek felülírni.

Szabó Csaba (Fidesz) a világörökségi helyszínek kezelésével, Karácsony Gergely egy konkrét beruházással kapcsolatban kérte ki a Forster Központ elnökének véleményét: az LMP-s képviselő elmondása szerint Győr reneszánsz várának frissen előkerült falait az önkormányzat egy mélygarázs-beruházás miatt készül elbontani.

Cselovszki Zoltán válaszában elmondta: a világörökségi feladatok a Forster Központban maradnak, a győri beruházásról pedig úgy vélte, hogy 21. század műszaki megoldásokkal lehetséges a falmaradványok megőrzése a mélygarázs megépítésével együtt is.

L. Simon László az eddigi örökségvédelmi rendszer működésének számos visszásságára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva: nem arról van szó, hogy a "szeplőtelen" műemlékvédelmet a "gonosz oligarchák" le akarnák rombolni. Mint megjegyezte, az egységes szemléletű örökségvédelem kialakulását leginkább az hátráltatja, hogy éppen a szakma nem ért egyet számos dologban.