Fülöp Máté

Most is, mint mindig, ott vibrál rajta a piros körömlakk, és a piros rúzs, amivel már a gimiben is kiborította bigott matektanárát. Péterfy Bori szipogva nyit ajtót – azt az időszakot gyűri, amikor minden betegséget elkap a másfél éves gyerekétől. Kemény harcok árán értük el, hogy fotóssal mehessünk, ezért kicsit utál bennünket. De felkészült: bársonyzakóban van, gallérja lazán felhajtva, alatta kivágott felső csipkeszegéllyel, hozzá farmer és a szokásos lobonc. A rúzs más árnyalatú, mint a körömlakk. De ez is a dívaság része. Hogy nem érdekli.

A lakásban nehéz antik bútorok, súlyos történelemmel, a falon egy volt pasi festménye. A rajta lévő fekete macska hátat fordít a gyereksaroknak és a high-tech szoptatószéknek. Az ajtókeretre hintát erősítettek Domának, de ő most bölcsiben van. A Biedermeier-széket a játékszőnyegre húzzuk, Bori leül. Kell tűsarkú a fotózáshoz? Nem, csak kényelmesen. Maga alá húzza a lábait.

Amikor évekkel ezelőtt elkezdett sűrűbben interjúkat adni, élvezte, hogy ezekben a szituációkban szerepeket talál ki magának, és úgy mond "totál hülyeségeket", hogy senki nem veszi észre. Amikor azt kérdezzük, most milyen szerepet játszik, azt mondja, semmilyet – mi pedig elhisszük neki.

"Súlyos korszak"

"Gusztustalan és cinikus, ami történik, és csak egy nagyon-nagyon nagy betűs nemmel válaszolhatok arra, a vezetőváltás után is maradok-e a Nemzetiben. Nyilván nem lepett meg ez a döntés, de nagyon depressziós voltam év végén. Biztos voltam benne, hogy ez lesz, mégis, mikor kiderült, az nagyon nyomasztó érzés volt. Ez egy súlyos korszak, és azok a dolgok sérülnek színházi szempontból, amik nekem a legfontosabbak."

Péterfy Bori 2008 óta tagja a Nemzeti Színháznak, ahova anno Alföldi Róbert hívta meg, színésznőként viszont – miután a Színművészetire szerencsés módon nem vették fel - azokban a független színházakban nőtt fel, amelyeknek most "az aprólékos ellehetetlenítése zajlik". "Azokban a színházakban éltem le az életem felét, amiket most éppen tönkretesznek, és szerintem hatalmas értéket képviselnek. Divatos most azon morfondírozni, hogy mi a hungarikum, és mi a magyar. Ha látott valaki valaha életében Pintér Béla előadást, akkor tudja, hogy nehéz lenne olyat mondani, ami ennél jobban és csodálatosabban felöleli a hungarikum kifejezést azzal, ahogy használja a magyar kultúrát, népzenét és történelmet."

Jöhetne egy érettebb korszak

Fia születése után csak egy szerepet – a Három nővér Irináját – vette vissza, vagyis a színház most az anyaság, és a Love Band mellett holtvágányon van. Így - szemben sok kollégájával - őt az egzisztenciális halálfélelem elkerüli.

"Ritkán vagyok bent, de a közönség most olyan szinten tüntet és mutatja a szeretetét, hogy különleges élmény a Nemzeti Színházban lenni. Nagyobb dolgokhoz általában az embereknek nincs bátorsága, kisebbekben viszont szívesen részt vesznek, hogy úgy érezzék, valamit ők is tesznek ezért az ügyért."

"Nagyon komoly és nagyon izgalmas dolog, amit Alföldi Róbert elindított, nagyon kortárs, és pont olyan, amilyennek egy Nemzeti Színháznak lennie kell Európában. A társulat is egyre erősebb, ezt pedig sajnos tönkreteszik, pedig most jöhetne egy még érettebb korszak."

A Mephistóban még vár rá egy izgalmas szerep. "Ez Robi utolsó rendezése lesz itt, és azt nagyon várom." A Nemzetin túli életről azt mondja: "színház és jó színház mindig lesz, és abban is reménykedem, hogy fogok kapni ajánlatokat".

Távolodva a politika játszóterétől

Bori úgy látja, a zenei világot egyelőre nem lehet annyira uralni, mint a színházit, ami mindig is a politika fontos játszótere volt. Ezért is örül, hogy most inkább a zenekara frontasszonyaként működik, és kívülről nézi az eseményeket. Bár korábban nyíltan vállalta a véleményét, ma a politikát már akkor is kerüli, amikor odaáll egy-egy ügy mellé.

Fülöp Máté

"Nagyon kemény. Az emberek folyamatosan keresik a támadási felületet, én pedig – főleg mióta gyerekem lett – nem bírom elviselni ezeket az undorító kommenteket. Nem tudom, miért van szükségük a gyűlöletre. Nagyon nagy zsidó lettem az elmúlt időszakban, és mindenféle narkós kurva. Ehhez pedig nem vagyok eléggé harcos amazon és forradalmár típus. Egyébként persze az vagyok, és egy csomó mindenről pofázok."

"Mindig hülyeségeket fognak rólad gondolni"

Péterfy Puzsérral vitatkozik a TASZ videóján, ásót ragad a Zöld Pardon bezárásakor, propagálja a biciklizést és a környezetvédelmet, élelmiszert oszt, közben pedig viseli a még az Amorfos időszakból ráragadt underground díva címkét, ami szerinte semmit nem jelent.

"Ez egy teljesen pontos megfogalmazása valaminek, ami kívülről látszik. Valójában viszont teljesen mindegy, hogy én, vagy általában egy színpadon mozgó ember milyen. Nem tudsz annyira őszinte lenni, hogy megmutathasd milyen vagy, és mindig hülyeségeket fognak rólad gondolni."

A díva szerep ellenére nem tartja magát megközelíthetetlennek, szerinte a férfiak sem félnek tőle. Férfi és női rajongói is vannak, de ezt sem tulajdonítja a saját személyének. "Ha valaki egy picit híres lesz, annak rögtön küldözgetnek leveleket. Vannak olyan emberek, akiknek egyszerűen lételemük a rajongás. Nagyon sok érdekes kapcsolatot lehet így teremteni, de persze vannak ijesztő dolgok, meg őrültek is."

A legdurvább élményét inkább el sem meséli, az viszont kiderül, hogy egy zaklató miatt a rendőrségre is elmentek. "Az tényleg félelmetes volt, de a rendőrségen ilyenkor a szokásos válaszba szaladsz bele, hogy majd ha történik valami, akkor gyere vissza. Hála istennek végül nem történt semmi, és egyszer csak üzent ez az ember, hogy lejött arról a gyógyszerről, amit eddig szedett, és elnézést kért."

"Annyira félek a színpadtól, hogy meghalok"

Péterfynek önmaga megismerése és megtalálása a kellemetlen mellékhatásokkal együtt is a Love Bandben teljesedett ki. "Ami a színházban történik, az nem csak rajtad múlik, az Amorf ördögöket csak félgőzzel csináltam, és főleg arra volt jó, hogy megismerkedtem Tövisházi Ambrussal, ez a zenekar és ez a frontasszonyság viszont egy valódi kihívás, ezt én viszem a hátamon, ami egy nagyon érdekes, új felelősség, amit nagyon élvezek."

A felelősség és az élvezet viszont félelemmel párosul. "Annyira félek a színpadtól, hogy meghalok. De szerintem mindenki nagyon fél, aki színpadra megy, mert úgy kell nagyon sokat adnod magadból, és nagyon jónak lenned, hogy közben nem tudod, mi fog történni, ami viszont nagyon izgalmas. Az ideális állapot az lenne, ha soha nem kéne lejönni - ettől abszolút függővé lehet válni."

Bori nem tudja, meddig fogja csinálni a zenekart, de mindig azzal a tudattal megy fel a színpadra, hogy ez az utolsó koncert, és ezért "kurva jónak kell lenni". "Ma semmiben nem lehetsz biztos, semmibe nem kapaszkodhatsz, egy pillanat alatt veszítheted el mindenedet. Ez most egy furcsa világ, egy furcsa állapot. Nyilván van egy minimális tervezés, mert szeretném, hogy a gyerekem biztonságban legyen, pszichésen viszont próbálom magam mindig mindennek az elvesztésére felkészíteni."

Lebegés

Ahhoz mégsem elég furcsa ez a világ, hogy itt hagyja az országot, azt mondja, túl öreg hozzá, az sem biztos, hogy másutt boldogabb lenne, és a színpadról sem tudna lemondani. A színpadról, ahonnan általában elégedetlenül jön le, de szerinte az embert épp az mozgatja, hogy alapvetően nem elég jó. "Isabelle Huppert francia színésznő mondta egyszer, hogy négyszer volt olyan életében, hogy jó volt. Nekem sincs több szerintem."

Fülöp Máté

"Ez egy örök harc az embernek önmagával. Minden szerep mást követel meg tőled: van, hogy kurva lazának kell lenned és bele kell engedned magad, mint egy őrültnek, és van, ahol baromira kell koncentrálni, és inkább technikailag kell megfelelni."

A Péterfy Bori & Love Bandnek novemberben jelent meg a Fehér éjszakák című albuma, az énekesnő azt mondja, most ebben lebegnek, és meglepő módon a "mindent fikázó magyar zenei kritika is egészen rajongva írt róla". "Zeneileg elég komoly megoldások vannak az új lemezen, sok rajta a zaj és zörej. Örülök, hogy nem egyszerű, fülbemászó tuc-tuc alapra kell énekelnem." Az egyik dalt énekelni szereti, a másikat előadni, és van olyan, aminél azt élvezi, hogy olyan hangos a zene, hogy majdnem megőrül.

Lassan beérik egy nagy tervük is: minden számra készül egy klip, így végig lehet majd nézni a lemezt.

A legjobb kábítószer

Bár hosszú ideig szorongott amiatt, hogy fog egy normális emberrel találkozni, akinek érdemes lesz gyereket szülni, aztán ez is megoldódott. A szülés pedig még több energiát adott neki az új tervekhez.

"Sokszor úgy jelenik meg a terhesség a médiában, mintha a nő halálos ítélete lenne, amitől egy szétfolyt tehén lesz, meg egy nyomorult. Ezzel szemben én életemben nem éreztem magam ennyire szépnek és szexisnek. Nem híztam egy dekát sem, nem is értettem, hogy miért kellett volna. Persze voltak nehéz részei, de én végig röhögtem, élveztem, boldog voltam. Annyiféle drogot előállítanak, nem értem, miért nem tudják létrehozni mesterségesen, amit az ember ilyenkor érez."

A szókimondó, káromkodásokkal tarkított beszélgetés során aztán bekúszik a képbe az érzelmes anya. Péterfy azt mondja, szülés után megérti az ember, hogy mit jelent a szeretet, és az önzetlenség. "Ez tényleg a legnagyobb szerelem. Nem hiszem, hogy az ember valaki másért teljesen fel tudja adni önmagát, kivéve, ha a gyerekéről van szó. És annak, aki szorongásra hajlamos, mint én, a halálfélelem is új formában jön elő: hogy éljünk túl minden napot, és ne történjen semmi baj."

"Kemény az éjszakai életformát így élni, de az én energiaszintem délután öttől-hattól kezdődik, és éjjel kettőig-háromig tart. Ez így van beállva, és ezen nem tudok változtatni, mert nekem akkor kell teljesítenem, csak most már reggel nyolckor is kell. Ha pedig jön az iskola, akkor már hétkor is. Nem tudom, hogy lesz, de nem én leszek az egyetlen, aki ezt végigcsinálja."

Fiúból díva

A szülés a nőisége megélésében is új szinteket hozott. "Egy alkotásból élő nőnek, ha egy terhességet megél, a lelke teljesen új minőségbe kerül, ez az önismeretnek is egy újabb foka. A női létezésnek a beteljesülése az anyaság, és ez a művészetben is érződik, de nálam nem úgy, hogy csinálok egy gyereklemezt."

Fülöp Máté

Eddig a szintig pedig hosszú út vezetett, mert Bori sokáig fiú akart lenni, csak később kezdték el érdekelni a ruhák. "A Barbie-mnak százszor jobb cuccai voltak, mint nekem. Akkora kommunizmus volt itt, hogy nem volt egyszerű öltözködni. Az Ecseri piacra meg ilyen fura helyekre jártunk cuccokért. De a turkálásra például alkalmatlan vagyok, legfeljebb akkor megyek be, ha üres az üzlet és minden a fogason lóg."

A színpadi megjelenését sokáig az egyik legjobb jelmeztervező, Nagy Fruzsina segítette kialakítani, ő rajzolta az első lemezborítójukat is, amitől azóta sem tudtak elszakadni. Később Mojzes Dórával került olyan viszonyba, hogy végül minden fellépő ruhája tőle lett, de ő sem tudott itthon megélni, és elment, ezért most keresnie kell valaki mást.

Az új stylistnak pedig nem lesz nehéz dolga, Péterfy negyven felett kezdte el érezni, hogy milyen jó nőnek lenni, s bár minden ez ellen van, alapvetően nem fél az öregedéstől. "Persze van, hogy előjön, hiszen olyan szinten van belénk döngölve, hogy mennyire szart se érünk, ha megöregszünk. Ez beteges, és nem tudom, meddig tarthat, hiszen Európában folyamatosan öregszik a társadalom. Mégis úgy tűnik, hogy ami érték: a tudás, az önismeret, az most hátrányként jelenik meg."

A Péterfy Bori & Love Bandet legközelebb január 19-én lép fel a Világveleje Fesztiválon, a Millenárison.