Fekete György nem mondott le, hiába kérték

Fekete György nem mondott le, hiába kérték

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Nem mondott le az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöki posztjáról Fekete György a szervezet keddi elnökségi ülésén. Korábban az elnökség levélben kérte Feketét, fontolja meg a távozást.

"A Magyar Művészeti Akadémia elnöksége 2013. január 29-i ülésén megtárgyalta az elnökségnek Fekete Györgyhöz intézett levelét, amelyben – a köztestületet övező fesztültségek feloldásaként – megfontolásra ajánlotta elnöki pozíciójából való visszavonulását" - írta keddi közleményében az MMA.

"A tagozatvezetők jelenlétében lezajlott, véleményeket tisztázó tanácskozás során – a körülményeket mérlegelve és a döntés súlyát átérezve – az elnökség tagjai tudomásul vették, hogy az elnök a munka folyamatossága érdekében és a felmerült jogos kritikai észrevételeket figyelembe véve tovább vezeti az Akadémiát" - tette hozzá a szervezet.

A közgyűlés pár perccel 20 óra előtt ért véget, a tömör közlemény pillanatokon belül megjelent a honlapon. A tömör és általános tájékoztatón túl az Akadémia sajtóosztálya semmit nem kívánt hozzáfűzni az eseményekhez, és ahhoz sem, hogy a nol.hu, amely meg nem nevezett forrásra hivatkozva először tájékoztatott a nap folyamán a lemondatás esélyéről, honnan szerezhette az értesülését.

Az Alapszabály szerint az elnökségi ülés – amelyre most is sor került – egyszerű szavazati többséggel hozza meg döntéseit (33. §/3). A nol.hu Fekete György nevén túl négy elnökségi tagot említ: Ács Margit, Dévényi Sándor, Jankovics Marcell és Sára Sándor elnököket. Ez összesen öt név, ami azért feltűnő, mert az Alapszabály szerint (32. §/1) az elnökségnek tagja még két alelnök, a főtitkár és a tiszteletbeli elnök. Az MMA honlapja szerint ezeket a pozíciókat a következő tagok töltik be (megfelelő sorrendben): Csáji Attila, Zejnik József, Dr. Kucsera Tamás Gergely, valamint „az MMA alapító elnöke, örökös tiszteleti (sic!) elnöke: néhai Makovecz Imre”. A nol.hu tehát nem említ három elnökségi tagot, valamint feltételezése szerint a jelen levő négy tagból legalább háromnak a lemondás mellett kellett volna szavaznia. Hogy végül hányan voksoltak Fekete távozása mellett, egyelőre nem tudjuk, de azt sem, hogy a kérdés, mint tényleges szavazás, napirenden volt-e.

Fekete és az MMA: időzített bomba

A bel- és kultúrpolitikai viharokat kavaró MMA elnöke 2011 novembere óta vezeti az árnyék-kultuszminisztériumot.

„Időzített kultúrpolitikai bomba” - egyetlen magyar sajtóorgánum sem fogalmazta meg olyan pontosan az MMA szárnyalását, mint az osztrák Der Standard. A tavaly év végén közölt összefoglaló szerint a testület „öregfiúk csapataként” lett a kormány kedvence, amely „gleichschaltolja” a kulturális támogatásokat. A külföldi sajtó, s köztük a Standard úgy értékelte 2012 november-decemberét, mint a robbanás időpontját. Ekkor kapta meg a Műcsarnokot (is) a Fekete György elnökletű Akadémia.

Hogy mikor kezdett el ketyegni az időzítő, az már vitás. Biztos, hogy sok-sok éve, csendesebben, kevés figyelmet keltve. Egy 2011. májusában elhangzott Jankovics Marcell megjegyzés szerint már az MMA-t alapító Makovecz Imre és a rivális Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SzIMA) alapítója, az MTA korábbi elnöke, Kosáry Domokos is összeakasztotta a bajszát. Jankovics szerint a két, húsz éve párhuzamosan működő társaság hasonló célokat tűzött ki maga elé, de míg a SzIMA kapott állami támogatást, addig az MMA-t a tagsága tartotta el. Kosáry ráadásul arra bíztatta Makoveczet – állította Jankovics – , hogy új testület alapítása helyett csatlakozzon a már létező szervezethez.

Makovecz és Orbán - Polgári kultúrpolitika
©

Bárki, bárhogyan is emlékezik a támogatásokra, a 2010 előtti időszak legvadabb vitája is ártatlanabb volt, mint az elmúlt hónapoké. Az előtörténet éveiben ugyanis csak pénzről volt szó.

Amikor az MMA ügye nagypolitikává nőtt

A ketyegés jobban hallhattuk 2011-től. Az Országgyűlés július 26-án elfogadott törvénye alapján az MMA köztestületté alakult még 2011 őszén. Ezen túl a kormány éves 100 millió támogatást ígért, valamint már ekkor megkapták a felújítás alatt álló Vigadót, mint székhelyet – azóta beköltöztek. Fekete György, akit a köztestületté alakuláskor elnöknek is megválasztottak, arra is emlékeztetett, hogy nem lesznek csendes lakói a Vigadónak, az itt rendezett programokat is felügyelik.

A 2012. januárjában életbe lépett új alaptörvényben pedig bebetonozták a hatalmát is. Egyértelmű volt: a magyar kulturkampfban a lehető legmélyebbre beásta magát a köztestület. Az Index tudósítása és összefoglalója szerint Fekete Akadémiája az ultrakonzervatív kulturális fordulat csendőrparancsnokává nőtte ki magát. „Javaslatokkal igyekezne terelgetni a magyar kulturális élet szereplőit. Tervük, hogy intézményeket irányítsanak, és nagyobb befolyást szerezzenek a kulturális élet legfontosabb pénzosztó alapítványában, a Nemzeti Kulturális Alapban (NKA)”. Természetesen az eszmei irányítás mellett megmaradna, sőt, növekedne a pénzügyi hatalom is: „Azt az álláspontot képviseltük, a jogszabályban nevesítetten jelenjen meg Magyar Művészeti Akadémia delegálási joga, képviseleti aránya a nem állami kuratóriumi kvótán belül”, jelent meg az Index oldalán Fekete György írásban elküldött válasza.

A pénzügyi potenciált nem csak az intézmény működését támogató évi 100 millió írja le. Sokkal beszédesebb az a két és fél milliárdos vagyon, amiről 2012 novemberében olvashattunk. L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára azt nyilatkozta, hogy a 2013-as költségvetésben ezt az összeget biztosítanák az MMA-nak. Ez a szám azért is beszédes, mert az államtitkár a kultúrának és művészetnek szánt 2,4 milliárd forint zárolásának „reális veszélyéről” is beszélt.

Fekete és Balog - Riválisok vagy kollégák?
©

Bumm!

A Standard bombája november közepén robbant, amikor kiderült, hogy az MMA kapja meg a Műcsarnokot. November 19-én, hétfőn Gulyás Gábor, a Műcsarnok vezetője még csak annyit jelentett be, hogy „várható” a döntés, de hivatalos értesítés még nem érkezett.

Végül mégiscsak egyértelműen kiderül, Fekete és az Akadémia tényleg átveszi az intézményt. "A Művészeti Akadémia alapprogramja egy öt évre szóló 'nemzeti szalon rendszert' prognosztizál, 2014-től ezt fogjuk bevezetni, mert miénk lesz a Műcsarnok természetesen" - mondta az MMA elnöke, hozzátéve: "nem robbantani akarjuk a Műcsarnokot, hanem visszaadni a magyar művészetnek". E szavak mellett az Indexnek adott videó nyilatkozatban azt is hozzátette, hogy „fütyül erre a demokráciára”.

A Műcsarnok-ügy csapta le a biztosítékot - tüntetők az előtérben
©

A Gulyás Gáborral vívott csata azonban egy új és erős gyanút ültetett el a politikában és a közéletben. Gulyást ugyanis mint jobboldali értelmiségit ismeri a közönség, Fekete György azonban őt „nem ismeri, de szerinte liberális”.

Nem kevésbé fontos az Emmi és az MMA viszonya sem, különösen szemet szúr a pénzosztó Nemzeti Kulturális Alap felügyeletének joga, vagy a korábban említett 2,5 milliárd, amit L. Simon Emmi államtitkár zárolna, de hasonló összeget az MMA elkölthetne. L. Simon egyébként az NKA éléről került államtitkári székébe, ahol Szőcs Gézát váltotta 2011 nyarán.

Ütköznek az intézmények, és ütköznek a jobboldal szellemi-kulturális vezetői. Ugyanezekre a hetekre esik a Nemzeti Színház igazgatói pályázatának csatája, mely harcban Szörényi Levente nem a jobboldali favorit mellett tette le a voksát, hanem Alföldi Róbertet kérte fel az István, a király rendezésére.

Hozzászólások