szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Szőcs Géza kedden a Millenáris Teátrumban mutatta be a hazai sajtó képviselőinek a Milánói Expóra szánt dinócsontvázzal és két fűtárcsával határolt focistadion alakú magyar pavilont. Mint mondta, a tervpályázat eredeti győztese, a Malom túl drága lett volna, ezért lett befutó a második helyezett.

Szőcs elmondta, hogy a többlépcsős pályázaton eredetileg nyertes terv helyett végül azért döntöttek a Sárkány Sándor és Ertsey Attila által megálmodott, általa bárkának nevezett építmény megvalósítása mellett, mert Gettó Tamás és Hutter Ákos A malom nevű győztes munkájának kivitelezése túl drága lett volna. A biztos elmondta, a pavilonterveket 50-60 szempont alapján elemezték, ez alapján született meg a végleges kormánydöntés is.

MTI / Carpathia

A pavilon koncepciója szerint Magyarország pavilonja többek között az „egészséges hagyományokat” próbálja üzenni majd a látogatóknak, továbbá, hogy Magyarország a víz országa, bemutatja az olasz–magyar történelmi kapcsolatrendszert és a kortárs kultúrát.

A fura kinézetű pavilon formájáról  a hivatalos leírása ezt írja. „A formavilága, megjelenése, anyaghasználata bemutatja a magyar építészet egyik fő vonulatát, amely az ácsolt faszerkezetes népi építészettől (falusi csűrök, istállók, gabonatárolók) Kós Károlyon és Makovecz Imre organikus építészetén át jut el az élő természetre reflektáló, és azzal harmóniát kereső, környezettudatos építészethez.
Az épület két végén elhelyezkedő sámándobok, és rajtuk az életfa szimbóluma az ősi gyökerekre, az ember és a természet misztikus kapcsolatára utalnak, míg a központi részben a bőséget jelképező hordóra, de a földi életet megmentő Noé bárkájára is könnyű asszociálni, fedélzetén az élővilág kaleidoszkópját jelképező tetőkerttel.
A tetőkerten túlnyúló bordák (hordódongák) akár egy monumentális csontváz részei is lehetnének, de elsősorban a felfelé nyitottságot, a napfény felé fordulást” jelenítik meg.

A pavilont a 2015-ös világkiállítás után az elképzelések szerint újrahasznosítják majd, és a szombathelyi Huszárlaktanya területén épül majd meg. A kivitelezésért felelős Carpathia Kft. ügyvezetője, Fórizs Zoltán elmondta, az épületből a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Regionális Kreatív Intézet együttműködésének keretében táplálkozástudományi központot akarnak létrehozni, amely része lesz az Örökségvédelmi és Értékfejlesztési Központnak.

Stiller Ákos

Szőcs Géza újságírói kérdésre kifejtette, hogy az Alakor tervezési és építési költségei összesen 2 milliárd forintra rúgnak, 2,7 milliárd forintot pedig a fenntartásra és egyéb kulturális és járulékos költségekre szánnak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!