A színház nyolc új bemutatóval – köztük egy hazai ősbemutatóval – jelentkezik. Az évad első bemutatója október 15-én lesz a Sufniban. A Rainer Werner Fassbinder művéből adaptált Petra von Kant című előadásban többek közt Pelsőczy Rékával, Bodnár Erikával és Pálmai Annával találkozhatunki. A darabot a Székely Gábor és Bodó Viktor osztályában idén végző Székely Kriszta rendezi. A mű a német filmtörténet fenegyerekeként számon tartott Fassbinder talán legjelentősebb drámája, amely a belőle forgatott filmmel együtt az 1960-70-es évek paradigmaváltó alkotásai közé tartozik mind a szerelem, a szexualitás, mind pedig a nemi szerepek és az emberi kapcsolatok ábrázolásában.

Fazekas István

Október 16-án pótolja társulat a – tavaly betegség miatt elmaradt - M/S című darabot a Kamrában, Dömötör András rendezésében. Peter Weiss számos brechti stílusjegyet viselő, „színház a színházban” felépítésű darabja meghökkentő és egyedi módon ábrázolja az osztályok szűnni nem akaró harcát és az emberi szenvedést.

Egy nappal később, október 17-én a Katona nagyszínpadának idei első bemutatójára kerül sor. A két Korea újraegyesítése című francia kortárs darabot Máté Gábor állítja színpadra. Szerzője, Joël Pommerat író-rendező, a mai francia színház egyik legfontosabb szereplője. A színház produkciója magyarországi ősbemutató. Mint a rendező elárulta a cím kissé megtévesztő, mert a darab az emberi kapcsolatokról szól, semmi köze a két Koreához, az csak említés szinten kerül elő a dialógusokban.

Ascher tamás rendezi Mike Leigh Abigail bulija című drámáját, amelyből angol tévéjáték is készült. Ezzel párhuzamosan a nagyszínpadon Zsámbéki Gábor Bertolt Brecht művét, a Kurázsi mama és gyermekeit viszi színre.

Márciusban Gothár Péter rendezésében Sarkadi Imre Oszlopos Simeonját mutatják be a Kamrában. Ugyanott májusban pedig Kovács D. Dániel dolgozik majd a társulattal, egy kortárs orosz szerzők művei alapján készülő, Cukor Kreml című produkcióban. A nagyszínpad idei utolsó premierjére április végén kerül sor.

Fazekas István

Goethe Faustját Schilling Árpád állítja színpadra rendhagyó módon: a két különálló részből álló világhírű dráma mindkét részét, egymás követő napokon láthatjuk majd. Máté Gábor tisztában van azzal, hogy manapság ez bátor vállalkozásnak tűnik, de mint mondta „mikor legyünk bátrak, ha nem most”. Majd a közönség érdeklődése visszaigazolja, hogy mennyire jött be a merész húzás. A főszereplők mindenestre sokat ígérnek: Mefisztót Kulka János, Faustot maga az igazgató játssza majd.

A színház több ezer fiatalt elérő Ifjúsági Programja - elsősorban a kirekesztés és a szegregáció kérdéskörét körüljárva - ebben az évadban is folytatja munkáját. Újdonság a Katona mobilszínházi projektje, melynek során Katona klubos és a Magdolna-negyedben élő fiatalok dolgoznak majd együtt a VIII. kerületben. Az évad zárásaként pedig a Stúdió K Színházzal és a Kerekasztal Színházi Nevelési Központtal közösen állítják színpadra első komplex színházi nevelési előadásukat, melynek alapjául a Tizenkét dühös ember című film szolgál.

Máté Gábor azt is elárulta, hogy szeretné a színházat „barátságosabbá” tenni, szakítani a „megközelíthetetlen színészek” szemlélettel. Ennek része, hogy a művészeket arra fogja kérni, előadások után menjenek ki az előtérbe, és ott találkozzanak, beszélgessenek a nézőkkel. Úgy fogalmazott, hogy a mai színháznak szakítania kell „az állatok etetése tilos” szemlélettel.

Arra a kérdésre, hogy a korábbi évadokban megszokott, a társadalmi problémákra (cigányság helyzete, kivándorlás, iskolai erőszak) direkten reagáló katonás darabok hagyományával miért szakított most a színház, Máté úgy válaszolt, hogy az új bemutatók jó része ugyanúgy a mai problémákról szólnak, mint a korábbi darabok, legfeljebb nem annyira írhatók le azok témája a „bulvárújságok egyszerűségével”.

Példaként a Sarkadi Imre-darabot említette, ami ugyan a 60-as évekbeli értelmiségi szerepről szól, de tesz fel a kérdést: „Mi lehetne aktuálisabb ma, mint arról beszélni, mennyire felelős az értelmiség a mai állapotok kialakulásáért?” Vagy – mint mondta - Brecht világa is könnyen párhuzamba állítható a mai hírekkel,”gondoljunk csak a lezuhant repülőgép halott utasait fosztogatókra – ez már majdnem a Kurázsi mama”. Az orosz kortárs szerzők által írt sci-fi pedig