Pszichológiai és kriminalisztikai oka is van annak, hogy sokan rettegnek a bohócoktól. A kérdésre a közelgő halloween mellett az is ráirányítja a figyelmet, hogy a McDonald's éppen annak fura konnotációi miatt nyugdíjazta a közelmúltban évtizedek óta bevált bohócát.

A bohócokkal kapcsolatos hisztéria most nagy divat a tengerentúlon (már a Target diszkontlánc is önként ad el kevesebbet a kedvelt ijesztgető jelmezekből), onnan terjedt át Ausztráliára, Nagy-Brittaniára, de még Svédországra is, ahol egy férfi azt állította, hogy bohóc késelte meg. A bohóciszony már tudományos kategória is, a coulrofóbia egy létező pszichológiai diagnózis.

Benjamin Radford író, aki az idén jelentette meg Bad Clowns (Rossz bohócok) című könyvét, több tényezővel magyarázza, hogyan lett a nevettető figurából rettegett, de legalábbis ellentmondásos személy. Szerepe volt ebben Freddie Kruger karakterének a Rémálom az Elm utcában című filmből, az internetes mémeknek, a városi legendáknak és a tömeghisztériának is.

AFP

A bohócok a múltban is a vidámság és a szomorúság kettősségét hordozták magukban, de a XX. századra negatív jellegüket lényegében elvesztették, amiben szerepe volt az ötvenes évekbeli tévé Bozo nevű figurájának és Ronald McDonaldnak is.

A diadalmenetet John Wayne Gacy szakította meg, aki 1972-től fogva legalább 33 fiút és férfit erőszakolt és gyilkolt meg kegyetlenül. A sorozatgyilkos Gacy ugyanis Pogo néven bohócként lépett fel gyerekek születésnapi zsúrjain. Az egyik legrettegettebb bűnöző meg is kapta a Gyilkos Bohóc becenevet. 1994-ben végezték ki.

A bohóciszony kulturális-tudományos-társadalmi hátteréről a friss HVG Hideglelés című írásában olvashat bővebben.