Ahogy azt megírtuk, egyebek között egy Balázs Béla-mesét elemezhettek a középszinten vizsgázó diákok a magyarérettségin, noha a végzősök többsége valószínűleg eddig nem ismerte Balázs Bélát.

Az Eduline által megkérdezett magyartanár szerint Balázs Béla munkásságát az érettségizők túlnyomó többsége nem ismeri, de nem ez az első alkalom, hogy a diákok számukra teljesen ismeretlen író, költő művét elemzik.

"Általában könnyebbséget szokott jelenteni, ha a diákok ismerik a szerzőt, mert jobban tudják kötni a művet a szerző pályaképéhez – de volt már olyan, hogy teljesen ismeretlen szerző művét kapták. Itt nem az fog gondot okozni, hogy nem ismerik Balázs Béla munkásságát, hanem az, hogy egy felnőtteknek szóló mesét kell elemezniük" – mondta a szaktanár.

"A mesei motívumokra kellene a diákoknak felfigyelniük, de ez egy modern, felnőtt mese, szinte horrorisztikus elemekkel" – magyarázta a megkérdezett magyartanár, aki azt mondta, bár a diákok találkoztak már horrorisztikus elemekkel például Csáth Géza novelláiban, az újdonság, hogy a mesétől happy endet vár az ember, valamilyen pozitív végkifejletet, feloldást, de ebben a mesében nincs ilyen. "A történetet tudják majd értelmezni, inkább az a kérdés, mennyire lesz mély az elemzés. Attól tartok, sok diák esszéje felületes lesz" – tette hozzá a magyartanár.

Az Oktatási Hivatal felhívta a figyelmet, hogy az érettségin nem feltétlenül olyan művet kapnak az érettségizők, amely a tananyag része, a művek bármelyik korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől származhatnak, tematikai és műfaji kötöttségek nélkül, az esszé megírásához nem feltétlenül szükséges a szerző, műrészlet esetén a teljes mű ismerete.

Balázs Béla egyébként Bauer Herbert Béla néven született Szegeden 1884-ben, 1913-ban vette fel hivatalosan a Balázs Béla nevet. Az első világháborúig a budapesti értelmiségi körökben mozgott, ismerte Ady Endrét és Lukács Györgyöt, drámákat és novellákat is írt, versei jelentek meg a Holnap antológiában, tagja volt a Nyugat folyóirathoz kötődő körnek. Az első világháborúban szolgált a fronton, majd a Tanácsköztársaságban vállalt szerepet.

Utána Bécs mellett, majd Berlinben telepedett le, forgatókönyvíróként, kritikusként dolgozott, részt vett az új filmművészet kialakításában, majd a harmincas években Hitler uralomra kerülése után a Szovjetunióba költözött, ahol a moszkvai filmakadémián tanított.

1945 után tért vissza Magyarországra, ahol bár megkapta a frissen alapított Kossuth-díjat, 1948 után avantgárd szemlélete miatt félreállították, művei nem jelenhettek meg és a Színművészeti Főiskolán lévő állását is elvesztette. 1949-ben hunyt el.

Balázs Béla műve alapján készült Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operája, valamint A fából faragott királyfi című táncjétéka is, ő írta a Valahol Európában című Radványi Géza-film forgatókönyvét, valamint a Czinka Panna című Kodály-daljáték szövegét is. Önéletrajzi regénye Álmodó ifjúság címen jelent meg 1946-ban, de megkerülhetetlen alakja a filmesztétikának is.

Az érettségin az összehasonlító műelemzést választó vizsgázóknak egy József Attila- és egy Szabó Lőrinc-verset kell elolvasniuk, majd összevetniük. Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint elképzelhető, hogy idén ez lesz a népszerűbb feladat, pedig a diákok általában nem az összehasonlítást szokták választani.

"Könnyebbség, hogy mindkét szerzőt ismerik, még ha a műveket nem is. Igaz, a középszintű feladatsorban szereplő József Attila-vers nagyon korai mű, a kerettantervből és a szöveggyűjteményből is hiányzik, nem szoktuk tanítani, a diákok egészen más típusú József Attila-költeményekhez szoktak. Ugyanakkor a megértése nem jelenthet gondot" – mondta a magyartanár.

További híreink a mai érettségiről itt olvashatók!