szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője úgy véli, az OSZK-nak az a legkisebb baja, hogy el kell költöznie. Szerinte oda havi 300 olvasó megy be. Ebben tévedett, amit cikkünk frissített verziójában elismeri.

„Demeter az évek óta súlyos válságban lévő Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megszerzésével próbál megkerülhetetlenné válni a magyar irodalom terén. Két okból is. Egyrészt, ha az OSZK-nál még döcögősen haladó digitalizációs projekt valóban beindul, páratlan kulturális kincs jön létre, könyvek tízezrei kerülhetnek fel az internetre. Másrészt a könyvtár elköltöztetése és az új épület építése olyan ingatlanprojekttel támogatja meg, ami legalább egy évtizedig feladatot biztosít számára, ha nem követ el súlyos hibákat” – írtuk múlt héten cikkünkben, amelyben körüljártuk a grandiózus tervét.

Később a HVG úgy értesült, hogy a Demeter Szilárd által felkért átvilágító, Rózsa Dávid, a KSH Könyvtár vezetője lesz az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója.

Demeter Szilárd most a köztévé Ez itt a kérdés című műsorában beszélt arról, hogy annak idején, 2019 augusztusában amikor épp a kéthetes szabadságára készült, felhívta Kásler Miklós, hogy:

ha már a Petőfi Irodalmi Múzeumban ilyen rövid időn belül ennyi eredményt el tudtam érni, akkor át kéne vállalnom az OSZK kérdését is, mert nincs gazdája, senki nem merte bevállalni az OSZK-t mint megmentendő intézményt. Én meg hát, fegyelmezett katona vagyok, ha ez a parancs, mondtam, hogy oké, nem ugrok el a feladat elől.

Ezután Demeter elmondta, hogy többek között felkért egy könyvtárszakmai szakembert és egy könyvtárinformatikust, hogy szakértőként vizsgálják meg a könyvtárat.

Ennek a végeredménye az lett, hogy az OSZK legkisebb problémája az, hogy el kell költöznie a Várból. (…) Az Országos Széchényi Könyvtárat iszonyatos mértékben félremenedzselték, vagy rosszindulatból, vagy hozzá nem értésből, vagy túl nagy lett a kabát hirtelen, nem tudom. Elég sok pénz érkezett oda digitalizálás címszó alatt. Gazdaságilag, könyvtárszakmailag nagyon rossz állapotban van, ami megbocsáthatatlan, legalábbis részemről. (…) Ott nagy rendet kell csinálni azért, hogy a 21. századi nemzeti könyvtár szerepét betölthesse. Ezért kértem azt, hogy írjunk egy végleges főigazgatói pályázatot.

Amikor a műsorvezető később felveti, hogy lehet, Demetert máris sokan kritizálják azért, mert „központosítási divat van”, vagy túlzó és megalomán ötletnek tűnhet a kulturális központosítási terv, Demeter azt válaszolja:

Most mi a megalomán? Építek egy sportcsarnokot, az megalomán? Vagy a stadion az megalomán? A Nemzeti Színház az megalomán? Vagy a Müpa az megalomán?

Demeter ezek után arra is kitér, hogy az ő fejében egy labirintus van. „Egyfajta labirintust idéző ingatlanegyüttes, ahová jó bemenni, és bemész és anyanyelvű kultúrát kapsz, közösségi terek, lehet menni csajozni végre megint egy jót, normális helyre, vagy pasizni, előadóterek, ahol meg lehet tartani a zenés-táncos irodalmi esteket” – teszi hozzá.

Demeter felidézi, hogy régen az OSZK találkozóhely volt, ellenben ma az OSZK-ba havonta 300 olvasó megy be. „Kicsit drága mulatság fenntartani 300 olvasóért egy ekkora”… – mondja, majd a műsorvezető a szavába vágva emlékszik vissza: ők egész egyetemista korukban ott ültek.

„Ezt kell valahogy visszahozni! – válaszol Demeter. – És egyébként, a mai korszerű nemzeti könyvtárak mind közösségi terek, mind a találkozás terei, mind arról szól, hogy valahol találkozik az elit. Valamelyest elit. Mert én inkább az egyetemistákat céloztam be ezzel a Magyar Nyelv Háza koncepcióval, őket kell valahogy visszahozni az írott kultúra kontextusába, összefüggésrendszerébe" – mondta.

FRISSÍTÉS: Demeter Szilárd levélben reagált cikkünkre, amiben elismerte: "Tévedtem, nem havi 300, hanem ennek a többszöröse, körülbelül 2.000-4.000 olvasója van havonta az OSZK-nak. Csak magyarázat, de nem mentség, hogy a felkészítőmben szerepelt rosszul a szám, ettől még gyanús lehetett volna. Mindenesetre ezúton is elnézést kérek az OSZK-soktól." - írja a miniszteri biztos, hozzá téve: " Ami viszont fontos, hogy az OSZK regisztrált olvasóinak száma radikálisan csökkent az elmúlt húsz évben: 1999-ben 28.000 fő volt, 2009-ben csak 11.863, 2015-ben 8718, és az általam ismert utolsó adat szerint 2018-ban 7624. Vagyis szűk húsz év alatt egynegyedére csökkent, amin azért érdemes alaposan elgondolkodni. "

valóban tévedtem, nem havi 300, hanem ennek a többszöröse, kb. 2.000-4.000 olvasója van havonta az OSZK-nak. Csak magyarázat, de nem mentség, hogy a felkészítőmben szerepelt rosszul a szám, ettől még gyanús lehetett volna. Mindenesetre ezúton is elnézést kérek az OSZK-soktól. Ami viszont fontos, hogy az OSZK regisztrált olvasóinak száma radikálisan csökkent az elmúlt húsz évben: 1999-ben 28.000 fő volt, 2009-ben csak 11.863, 2015-ben 8718, és az általam ismert utolsó adat szerint 2018-ban 7624. Vagyis szűk húsz év alatt egynegyedére csökkent, amin azért érdemes alaposan elgondolkodni.évedtem, nem havi 300, hanem ennek a többszöröse, kb. 2.000-4.000 olvasója van havonta az OSZK-nak. Csak magyarázat, de nem mentség, hogy a felkészítőmben szerepelt rosszul a szám, ettől még gyanús lehetett volna. Mindenesetre ezúton is elnézést kérek az OSZK-soktól. Ami viszont fontos, hogy az OSZK regisztrált olvasóinak száma radikálisan csökkent az elmúlt húsz évben: 1999-ben 28.000 fő volt, 2009-ben csak 11.863, 2015-ben 8718, és az általam ismert utolsó adat szerint 2018-ban 7624. Vagyis szűk húsz év alatt egynegyedére csökkent, amin azért érdemes alaposan elgondolkodni.

A teljes interjút ide kattintva lehet megnézni.


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!