A tematikus városi sétákat szervező Hosszúlépés. Járunk? csapata tavaly nőnapon határozott úgy, hogy nem hagyja annyiban, hogy fájóan hiányoznak utcáinkról és tereinkről a hősnők szobrai. A Wonder Woman kezdeményezésünk keretében egy évvel később, szintén nőnapon kikerült az első hősnő, Szenes Hanna miniszobra, amelyet Kolodko Mihály a Hosszúlépés támogatásával alkotott.

A Facebook-oldalukon azt írják, a Szenes Hanna parkba kikerülő mostani miniszobor csak az első lépés.

„Itt az ideje, hogy mi, budapestiek is büszkék legyünk Szenes Hannára, akinek - noha Izrael egyik nemzeti hőse - szülővárosában mindössze egy apró park őrizte eddig emlékét - itt található a szobrunk is” – írják.

Scenes Hannát pedig a következő szöveggel mutatják be:

„1921-ben született egy asszimilálódott zsidó családban,majd 1939-ben, kitűnő érettségije után emigrált Magyarországról az akkor még brit fennhatóság alatt álló Palesztinába. Látva a II. világháború borzalmait, 1943-ban a verseket is költő lány ejtőernyősként csatlakozott a brit hadsereghez. A rákövetkező évben Magyarországra küldték, hogy megakadályozza a magyar zsidók deportálását - de már a magyar határon elfogták, és többször megkínozták. A lányt, aki még huszonhárom éves sem volt, napokon keresztül egy székhez kötözve korbácsolták, ütötték, verték, de a saját nevén kívül semmit nem volt hajlandó elárulni. Akkor sem, amikor elfogták az édesanyját, és azzal fenyegették, hogy megölik.Szenes Hannát 1944 őszén árulásért halálra ítélték, és a Margit Körúti Katonai Fogházban sortűzzel kivégezték.”