Keller András hegedűművészt, karmestert, a Concerto Budapest vezetőjét Novák Katalin köztársasági elnök „a kultúráért és innovációért felelős miniszternek a Magyar Művészeti Akadémiával egyetértésben tett javaslatára” nevezte ki egyetemi tanárrá.

Az elismert művésznek nincs ugyan meg az ehhez más szakmákban előírt tudományos fokozata, de a közelmúltban egy törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a Kossuth-díj kitüntetettjei is professzori címet kaphassanak, ami megnyitja számukra az utat a rektorsághoz.

Keller András megpályázta a Zeneakadémia (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) vezetői tisztségét, de az egyetem szenátusa nem őt támogatja. Vezetői magatartását is érték bírálatok az általa vezetett zenekarnál.

A minisztérium olyan pályázatot írt ki, amely csak klasszikus zenei előadóművészeknek teszi lehetővé az indulást, zenetudósoknak, zenetörténészeknek, tanároknak, jazz- és népzenészeknek nem. Emiatt a Zeneakadémia szenátusa, majd 171 oktatója is tiltakozott. Erre érdemi reagálás még nem érkezett, de a professzori cím birtokában az intézmény választott vezetői testületének véleményével szemben erősödik Keller András pozíciója.

Ugyancsak egyetemi tanár lett a szintén Kossuth-díja alapján kinevezett Kelemen Barnabás hegedűművész, akit szintén szóba hoztak rektorjelöltként, de ő bejelentette, hogy nem pályázik.

Volt már rá példa, hogy a miniszter nem a szenátus által első helyen támogatott jelöltet nevezte ki: 10 éve a még nem alapítványi Debreceni Egyetemen.

De akkor a szenátus két jelöltről szavazott, rangsorba állítva őket. A Zeneakadémia vezető testülete viszont csak egy, általa támogatott jelöltet akar majd felterjeszteni, és úgy látszik, hogy az nem Keller András lesz.