Izrael az 1973. október 6-án váratlanul, a zsidó vallás legszentebb böjtnapján kitört háborúban szenvedte el eddigi legnagyobb veszteségeit: 2689 katona esett el, közülük tizenhatnak máig ismeretlen a sírhelye. Mellettük több ezren megsebesültek, és több százan egyiptomi vagy szíriai fogságba kerültek. A sorállományú és a tartalékos izraeli katonák aztán a harctereken megfordították a háború menetét, a meglepetésből felocsúdtak, rohamoztak és harcoltak a győzelemig. Izraelben nem ünneplik a háborút, és katasztrófaként emlékeznek rá.  Egyiptomban ugyanakkor október 6-a azóta is munkaszüneti nap és nemzeti ünnep.

A Hamász a jom kippuri háború ötvenedik évfordulóján indította meg a támadását Izrael ellen. Miközben az izraeli tévécsatornák dokumentumsorozatokkal, könyvekkel és filmekkel emlékeztek meg az évfordulóról, az ország egy újabb háborúban találta magát.

Háborús készültségben Izrael a Hamász meglepetésszerű támadása után

Állig felfegyverzett Hamász-csoportok hatoltak be izraeli területekre, már öt halálos áldozatról érkezett hír. Mintegy húsz helyen folynak harcok a Hamász behatoló fegyvereseivel.

Szombatra virradóra állig felfegyverzett Hamász-csoportok hatoltak be izraeli területekre, és több ezer rakétát lőttek ki.

Ötven évvel ezelőtt Egyiptom és Szíria október 6-ikán, az egyik legnagyobb zsidó ünnepen, az engesztelés napján támadta meg Izraelt. A zsidók általában úgy tartják meg ezt a napot, hogy böjtölnek és megbánják az előző évi bűneiket. Az ötven évvel ezelőtti támadás teljesen váratlanul érte az izraelieket, a katonák a zsinagógákban böjtöltek.

Ötven évvel később a Hamász fegyveresei ismét ünnep idején támadtak. A szombati munkaszüneti nap, de sátoros ünnep ellenére a hadsereg szóvivője felszólította a vallásosokat, hogy kapcsolják be rádiójukat, tévéjüket, hogy értesüljenek a biztonságiak esetleges felhívásairól.

Ötven évvel ezelőtt Binjamin Talem, a haditengerészet parancsnoka a következőket írta a háború alatt kiadott, a hadtest összes parancsnokának elküldött táviratában, amelyet csak most, ötven évvel később publikáltak: „Harcba indultunk, hogy megvédjük Izrael békéjét, jogait és szabadságát. Egyiptom és Szíria hadserege agresszív és irgalmatlan háborút indított a levegőben, a tengeren és a szárazföldön, rajtaütést hajtott végre a szíriai és egyiptomi határ mentén az izraeli hadsereg erődítményei és támaszpontjai ellen.”

GABRIEL DUVAL / AFP

Az évfordulóra számos új könyvvel vagy régiek újranyomásával is emlékeznek Izraelben. Az Amikor majd el lehet mesélni című könyvet a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Moszad adta ki. Ebben átfogó képet festenek a szervezet háború előtti és alatti működéséről, benne az egyiptomi vezetés legmagasabb köreihez beépített, Angyal fedőnevű izraeli ügynök, Asraf Maruan szerepéről. Számos kiadatlan dokumentum mellett beszámolnak a titkos találkozóról is, amelyen Angyal két nappal a háború kitörése előtt értesítette a Moszad főnökét, és kétórás eltéréssel elárulta az arab csapatok megindításának időpontját.

Újra kiadták a jelenlegi államelnök apjának, Hájim Hercognak Az ítéletnap háborúja című, először 1975-ben megjelent könyvét. Ebben Hercog alapos kutatások, valamint a háború utáni évek izraeli katonai és politikai vezetőivel készített interjúi alapján megvizsgálja az előzményeket, részletesen elemzi a harcok menetét, s azok katonai és politikai következményeit.

Több alkotás a hadifoglyok történeteivel foglalkozik, és kiadtak érdekes háborús naplókat is, köztük egy kötetben egy egyiptomi és egy izraeli katona akkoriban, párhuzamosan született jegyzeteit.