„Végre eljutottunk arra a pontra, hogy állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az új fóti filmstúdiót január 30-án a miniszterelnök. Orbán Viktor kijelentéseire kilenc magyar filmszakmai szervezet reagált közös nyílt levélben, amelyet a magyar.film.hu közölt.

Azt írták, „az úgynevezett független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya. Sokan, sikeres szakmai múltú, nemzetközi hírű filmkészítők szorulnak erre a pályára. Azok, akik a sokadik elutasított filmterv után tudomásul vették, hogy esélyük sincs állami támogatásra – enélkül pedig még egy közepes kiállítású film sem készülhet el. Az állami támogatás mindig is alapfeltétele volt a magyar filmgyártásnak – akárcsak Európa többi országában, ahol a kultúra finanszírozása az állam feladata. De nem állami megrendelés, ideológiai elvárás vagy gazdasági csoportérdek, hanem csakis a szuverén gondolat és a szakmai-művészi színvonal minősége lehet az elosztás alapja.”

Arra is választ adnak, mit jelent ma Magyarországon a független film:

A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között. Elszántságból, tehetségből, szaktudásból és rendkívüli találékonyságból készülnek ezek a filmek. Készítőik gyakran súlyos megélhetési válsággal fizetnek értük.”

Szerintük elfogadhatatlan, ha ezt Orbán sikerként könyveli el.

Sikerként elkönyvelni azt, hogy a hazai filmszakma többsége ma kénytelen ilyen körülmények között alkotni, ha filmet akar készíteni, legalább olyan elfogadhatatlan, mintha arra lennénk büszkék, hogy az utcára kilökött hajléktalanok nagy része túlélte a telet. Valóban ezt akartuk volna? Így legyen a film mindenkié?”

Majd így folytatják: „Ha egy független film nagy nemzetközi díjakat nyer, vagy a rendszerváltás óta a legmagasabb nézőszámot produkálja, az a magyar filmes alkotók sikere. Az, hogy ezek az alkotók kénytelenek állami támogatás nélkül dolgozni, az a magyar állami filmfinanszírozás csődje és szégyene.”

A levelet, amely itt olvasható, a Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete (AHD), a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE), a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete (HCA), a Magyar Filmművész Szövetség, a Független Magyar Producerek Szövetsége, a Magyar Animációs Producer Szövetség (MAPSZ), a Magyar Film- és Videovágók Egyesülete (HSE), a Magyar Hangalkotók Egyesülete (HSAS) és a Magyar Animációs Művészek Egyesülete (AA1) írta alá.

Itt írtunk arról, hogy tavaly már több olyan filmet mutattak be, amely állami támogatás nélkül készült (itt pedig azt, hogy Káel Csaba, a filmintézet vezetője szerint ez a számítás miért csúsztatás), és többen is nézték őket: a Futni mentem, Herendi Gábor romantikus vígjátéka nemcsak az utóbbi évek sok milliárddal megdobott gigafilmjeinek nézőszámát múlta felül, hanem most már minden, a rendszerváltás óta készült magyar produkcióét is. A produkció vasárnap délután köszöntötte a film a 662 964. nézőjét, ezzel megdöntötte az 1997-es A miniszter félrelép hivatalos nézőszámát.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

HVG (@hvg.hu) által megosztott bejegyzés