Vasárnap este tartották a 44. Magyar Filmszemle zárógáláját a budapesti Corvin Moziban, amelyen a hazai filmes világ színe-java tiszteletét tette. Az egy héten át tartó moziünnepen 130 alkotást vetítettek le az elmúlt két év filmterméséből, sokat közülük itt láthatott először a közönség. Több mint 30 díjat osztottak ki 8 kategóriában – a díjazottak teljes listáját itt lehet olvasni.

A díjátadót a Filmszemlét szervező Szemletanács egyik tagja, Pataki Ági producer nyitotta meg: „Amikor hónapokkal ezelőtt elkezdtünk dolgozni az ügyön, akkor nagyon izgultunk, hogy lesznek-e támogatóink, hogy létre tudjuk hozni az eseményt. Lettek. Utána elkezdtünk azon izgulni, hogy lesz-e elég film, amit majd megnézhetünk. Hát az is lett. 382 nevezés érkezett. Most meg egész héten azon izgultunk, hogy lesz-e elég néző, érdeklődő. Hát az is lett. Több mint 20 ezer jegyet vettek a Filmszemlére.”

Pataki Ági

Cabrera Martin

A legelső és egyik legfontosabb elismerést, az életműdíjat a 44. Magyar Filmszemlén Tarr Béla kapta, akinek filmjéből, a Sátántangóból is levetítettek egy rövidebb részletet. Laudációját Báron György filmkritikus tartotta: „3 perc. Ennyi időm lenne e jeles alkalomból méltatni Tarr Béla művészetét. Ennél a legrövidebb snittje is hosszabb.”

Felsorolásszerűen megidézte Tarr filmjeinek jellegzetes képeit, hangulatait, színészeit és témáit:

„A megalázottak és megszomorítottak szenvedéstörténetei vonulnak el a szemünk előtt, mert minden nagy történet erről szól a Bibliától Dosztojevszkijig. És a megváltás reményéről, amely újra és újra feléled, és amellyel visszaélnek a hamis próféták. Világunkban megint elszaporodóban vannak a hamis próféták és Tarr filmjeinek sáros végvidéke – ez egyszerre magyar, közép-európai és egyetemes.”

Báron György kiemelte Tarr humorát is, amely „bőséggel átszínezi a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák kudarcos megváltástörténetét. Tragédián túli humor ez, akár Kafkáé, Csehové, Becketté – azoké, akik a legtöbbet tudták az emberi természetről.”

Báron György

Cabrera Martin

Méltatása végén arról ejtett szót, amiről szerinte még Tarr humoránál is ritkábban szoktunk beszélni: Tarr-ról, a közönségfilmesről. Emlékeztetett, hogy minden idők legnagyobb nézőszámot produkáló magyar filmje a Sátántangó. „30 éve nem lankad iránta a lázas érdeklődés, Tokiótól Fokföldig és Amszterdamtól New Yorkig. Talán nincs olyan hét, hogy valamerre a világban ne vetítenék. Szerte a világon rajongói klubjai működnek. Hívei rituálisan újra- és újranézik. Igényesebb filmshopokban sátántangós képeslapokat, kitűzőket árulnak. Ha valamelyik hazai mozi a műsorára tűzi, ma is sorok állnak, hogy a fiatalok és idősebbek, először vagy sokadszorra e filmmel töltsék az éjszakájukat. Tarr megtalálta a közönségét, amelynek nem halványuló szeretete veszi körül.”

Mielőtt a színpadhoz járult volna, Tarr Béla kérésére Olasz Renátó színész felolvasott egy levelet, amelyet Tarr Jancsó Miklóssal együtt írt még 2011-ben, de a tartalma a rendező szerint ma is épp úgy aktuális:

„A magyar film barátaihoz!

A kultúra alapvető emberi jog. A magyar film és mozgókép az európai kultúra integráns része. A magyar filmek magyar nyelven, magyar emberekről, a magyar életről eredeti és egyéni módon szólnak. Plurálisak. Ezek a különös, eltérő és autonóm módon beszélő alkotások országunkról, sorsokról tudósítanak. Ennek tönkretétele a kultúra rombolása. Ezt semmilyen haszonelvűség, a gazdasági helyzet félreértelmezése, politikai szándék vagy szubjektív megítélés nem indokolhatja.

A magyar kormány úgy döntött, hogy a magyar film eddigi pluralitását biztosító, demokratikus önigazgatási struktúra helyett egy személyes irányítási rendszert vezet be. Úgy látjuk, hogy ez a döntés veszélyeztetheti a magyar film eddigi sokszínűségét. Mi, magyar filmesek, akik továbbra is elkötelezetten és híven szeretnénk eleget tenni hivatásunknak, meggyőződésünk szerint, legjobb tudásunk szerint, felelősséggel és becsülettel helytállva szeretnénk továbbra is dolgozni, arra kérünk mindenkit, hogy támogassa a többszólamú magyar film életben maradását.”

A legismertebb ma élő magyar filmrendezőt álló ovációval ünnepelte a Corvin Mozi közönsége, aki szerényen leülésre intett mindenkit.

Tarr Béla

Cabrera Martin

Tarr Béla meghatódottan mondott köszönetet: „Nem tudok mit mondani, zavarba hoztak.” A kérésére felolvasott üzenetről szólva megjegyezte: „Sajnos, azt kell, hogy mondjam, nem változott a helyzet. De azért ez a pár nap itt és most bebizonyította, hogy a magyar film él, hogy a magyar filmnek van jövője, a fiatal emberek dolgoznak, még ha nyomorúságos körülmények között is, és megérdemlik a figyelmet. Én azt szeretném mindannyiótoknak megköszönni, hogy eljöttetek, hogy nézitek, hogy szeretitek a magyar filmet.”

A versenydíjak kiosztása a televíziós sorozatokkal kezdődött, amely kategória első alkalommal került be a Filmszemle programjába. Schell Judit nyerte el a legjobb színésznőnek járó díjat A Király című sorozatban nyújtott alakításáért. Az elismerést megköszönte többek közt Zámbó Jimmynek és családjának is, az általa eljátszott karaktert pedig „pályája egyik meghatározó szerepének” nevezte.

Schell Judit

Cabrera Martin

A kísérleti filmes kategória is idén először szerepelt önálló versenykategóriaként a Filmszemle történetében. A több mint 300 nevezett filmalkotásból majdnem 50 kísérleti filmként határozta meg önmagát. G. Horváth Mihály filmesztéta szerint ez azt bizonyítja, hogy egy nagyon eleven, élénk és aktuális filmszubkultúráról van szó.

A legjobb animációs film A kojot négy lelke lett, rendezője, Gauder Áron a díj átvételekor mondott beszédében köszönetet mondott nemcsak a filmszemlének és a stábnak, de az indiánoknak is.

Gauder Áron

Cabrera Martin

Dokumentumfilmes kategóriában a legjobb rövid dokumentumfilm-rendező díját a négy, fogyatékossággal élő férfi életét bemutató Nyomik című film rendezője, Surányi Judit kapta, aki beszédében aláhúzta, hogy filmjével szeretett volna hozzájárulni ahhoz is, hogy Magyarország egy akadálymentesebb hely legyen. „Nagyon jó lenne, ha jövő ilyenkor akár az oktatási, akár a kulturális intézmények begurulhatóak lennének.”

Surányi Judit

Cabrera Martin

A legjobb dokumentumfilm díjában részesülő Az életed nélkülem rendezője, Rubi Anna szintén a fogyatékossággal élők helyzetére hívta fel a figyelmet köszönőbeszédében: „Ez a film akkor fog célba érni, ha a főszereplőinek harca végre révbe ér, és végre fel tudják építeni azt az otthont, ahol majd a fogyatékossággal élő felnőtt gyerekeik élhetnek a jövőben.”

Rubi Anna

Cabrera Martin

A legjobb nagyjátékfilmes forgatókönyv díját Hajdu Szabolcs nyerte el két filmjéért is (Kálmán-nap, Egy százalék indián). Beszédében a magyar filmek beskatulyázása ellen szólalt fel: „Egy javaslattal élnék: itt rengeteg független film készült, de ne nevezzük már ezeket független filmnek, hanem nevezzük egyszerűen csak magyar filmnek. Szóval hajrá, Magyar Filmszemle és hajrá, magyar film, jeh!”

Hajdu Szabolcs

Cabrera Martin

A legjobb első filmnek járó díjat a Fekete pont kapta. Szimler Bálint rendező felidézte a Filmszemléhez kötődő személyes élményeit, és kiemelte: „Nagyjából a Filmszemle megszűnésével megszűnt az a pont is, ahol mi tudunk találkozni egymással, és hogyha egy közösség nem tud találkozni egymással, akkor az elkezd polarizálódni, szétesni, széttagozódni. Most azt érzem, hogy a Filmszemle megvalósulásával, azzal, hogy találkozunk, beszélgetünk, azzal egymás szemébe kell nézni, és nem lehet egymás háta mögött beszélni, most megint van egy momentuma a magyar filmnek. És azt kívánom magunknak, hogy ezt a közösséget tovább építsük, hogy legyen következő Filmszemle, és ez a lendület megmaradjon, hogy még Orbán Viktor is a független filmről beszél.”

Szimler Bálint

Cabrera Martin

A Szemletanács különdíjjal ismerte el a rendszerváltás óta legnézettebb, eddig több mint 690 ezres nézőszámnál járó magyar filmet, a Futni mentemet. Rendezője, Herendi Gábor megemlékezett saját filmszemlés múltjáról, amikor a 2000-es évek elején ő maga is elnöke volt az egyik Filmszemlének: „Akkor azt mertem kitalálni, hogy a nyitófilm ne Tarr Béla A londoni férfije legyen. Ez olyan skandalum volt, olyan botrány keletkezett belőle, hogy Tarr Béla másnap a Népszabadság címlapján engem teljes mértékben megsemmisített. Azután azt hittem, hogy soha többé nem lesz Filmszemle” – idézte fel viccelődve Herendi.

Herendi Gábor

Cabrera Martin

A Filmszemle legjobb filmnek járó fődíját pedig a Magyarázat mindenre nyerte el. Reisz Gábor rendező alkotását Sándor Pál zsűritag méltatta: „Bántóan igazi, elképesztően tehetséges, egyéni szemléletű, nagyszerű film.” Reisz Gábor beszédében különös köszönettel adózott a film producere, Berkes Júlia előtt:

Reisz Gábor és Berkes Júlia

Cabrera Martin

„2012-ben, amikor igazából minden megszűnt, és borzasztó sötét időszak kezdődött, és nem nagyon láttunk semmit, hogy mi lesz ebből, és hogyan fogunk filmeket csinálni – azt pláne nem tudtuk, hogy ez egy ilyen hosszú időszak lesz –, akkor a Juli lenyomott nekem egy monológot, hogy ne keseredjek el. És ezt minden filmem után elmondja nekem. Küzdjetek az elkeseredés ellen, és csináljatok filmeket!”

– buzdította alkotásra a magyar filmeseket Reisz Gábor.