szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A költségelszámolások vagy szakdolgozati adatsorok kozmetikázásán gondolkozók könnyebben lebukhatnak, ha nem járatosak a matematikában - derül ki többek közt Christoph Drösser Csábító számok, avagy a mindennapok matematikája című könyvében.

Könyvében Drösser felidézi Simon Newcomb matematikus megfigyelését (a logaritmustáblázatok eleje sokkal kopottabb, mint a vége) illetve Frank Benford törvényét (bizonyos számhalmazokban az első számjegyek eltérő gyakorisággal szerepelnek). E két munkával magyarázható például az a jelenség, meséli Drösser, hogy ha kinyitunk egy újságot, és megkeressük a benne előforduló összes számot (a tőzsdei árfolyamoktól az időjárás jelentésig, a sporttól a tévéműsoron át a balesetben elhunytak számáig), és felírjuk az első számjegyeket, akkor azok 1-9-ig nem egyforma gyakorisággal fognak szerepelni. Ha valaki nem ismeri ezt a törvényt, nem lesz túl sikeres adathamisító, mutat rá a szerző. A matematikában járatlan ember ugyanis adatait úgy szeretné minél valószerűbbnek feltüntetni, hogy a teljes számmezőn szétosztja őket - ennek köszönhetően azonban az 1-es nem elégszer, a 6-os pedig túl gyakran szerepel majd. Tovább az Urbanlegends.hu cikkére.

Őrizetbe vették Renner Erika zaklatóját

Őrizetbe vették Renner Erika zaklatóját

Jöhet az Apple új csodaszemüvege

Jöhet az Apple új csodaszemüvege

Mi történik pontosan a gyerekben, amikor képernyőt bámul – és amikor könyvet olvas?

Mi történik pontosan a gyerekben, amikor képernyőt bámul – és amikor könyvet olvas?

Ezért látjuk sokan torz lencsén át a világot

Ezért látjuk sokan torz lencsén át a világot