"A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak a feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak" – idézi a tényfeltáró bizottság vizsgálatának összefoglalóját a Szerzői jog a XXI. században című blog, amely a szerzői jog szempontjából elemzi az eredményt.

A fenti mondat a bejegyzés szerint "nagyon egyszerűen annyit jelent: a dolgozat szerzője nem tehető felelőssé az általa elkövetett szerzői jogsértésért, a felelősség a dolgozatot befogadó felsőoktatási intézményt terheli. Ezt hívják a magyar nyelvben abszurdnak".

A blogger véleményét rövid szerzői jogi háttérrel támasztja alá, amely szerint ha a kézirat egyéni-eredeti jellegű alkotás, akkor a szerzője rendelkezik a belőle fakadó szerzői jogokkal. A hatályos felsőoktatási törvény szerint a kézirat átadásával a művön fennálló vagyoni jogokat a felsőoktatási intézmény részére átruházzák – feltéve, hogy a kézirat elkészítésének feltételeit a felsőoktatási intézmény biztosította. Ez a szabály azonban 1992-ben még nem létezett. Ezzel összhangban a kézirat elkészítésével kapcsolatos bármely korábbi, szerzői jogilag védett alkotás felhasználásáért felelősséggel a kézirat készítője tartozik – tette hozzá a blog. A jelentés teljes elemzése itt olvasható.