A német alkotmánybíróság szerdán meghiúsította, hogy a szociáldemokraták és a környezetvédők tavasszal elfogadott bevándorlási törvénye január elsején életbe lépjen. A testület úgy találta, a törvényt alkotmányba ütköző módon fogadták el a német parlament felsőházában, a tartományokat képviselő Bundesratban.
Johannes Rau államfő június 20-án aláírta ugyan a törvényt, de ajánlatosnak tartotta, hogy a jogbiztonság érdekében az alkotmánybíróság tisztázza kérdést. A jogorvoslat lehetőségével hat kereszténypárti vezetésű tartomány élt. A botrányos körülmények között megtartott szavazás miatt Baden-Württemberg, Bajorország, Hessen, Szászország, Türingia és a Saar-vidék megtámadta a döntést az alkotmánybíróságon.
A karlsruhei ítélet nem a törvény tartalmát vizsgálta, hanem elfogadásának körülményeit. Az ezt kifogásolók arra hivatkoztak, hogy az alaptörvény (alkotmány) értelmében csak az egységes szavazás ismerhető el, ellenkező esetben érvényteleneknek kell tekinteni a szavazatokat. A karlsruhei testület ezt az érvelést tette magáévá (de döntése nem egyhangúlag született meg).
Március 22-én a Bundesratban botrányos jelenetekre került sor, miután az elnöklő Klaus Wowereit, Berlin kormányzó szociáldemokrata polgármestere Brandenburg képviselőinek szavazatait úgy értékelte, hogy a tartomány is a törvény mellett foglalt állást. Brandenburg valójában megosztott volt a kérdésben: Alwin Ziel szociáldemokrata miniszter igennel szavazott, Jörg Schönbohm kereszténydemokrata miniszter nemmel. Wowereit döntőnek ítélte meg, hogy Manfred Stolpe, Brandenburg akkori szociáldemokrata miniszterelnöke igent mondott, s ennek nyomán a tartomány állásfoglalását is igenlőnek tekintette. Ezzel alakult ki az 35:34-es arány a törvényt pártolók javára.
A törvényt a szociáldemokraták és a környezetvédők az előző kormányzati periódus egyik legfontosabb jogszabályának tekintették, amellyel szándékuk szerint egyebek között irányítani lehet a külföldiek németországi munkavállalását és korlátok közé szorítható a bevándorlás. Az uniópártok általános kifogása az volt, hogy a törvény utat nyit a bevándorlók előtt, ahelyett, hogy korlátozná a Németországba igyekvő külföldiek számát.
Rau államfő szerdai állásfoglalásában a jogbiztonság szempontjából üdvösnek találta a bíróság állásfoglalását és párbeszédre szólította fel a pártokat. Az elnök szerint Németországnak a bevándorlási folyamat irányítása és korlátozása, valamint a külföldiek németországi tartózkodásának és integrálásának szabályozása érdekében szüksége van modern törvényre. Otto Schily belügyminiszter, sajnálkozásának is hangot adva, arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmánybíróság csak a törvény létrejöttének körülményeit vetette el. Schily hajlandónak mutatkozott tárgyalni az uniópártokkal, s szándéka szerint az átdolgozott jogszabály tervezete már januárban a törvényhozás elé terjeszthető. (MTI)
