A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az MTI-nek csütörtökön nyilatkozva emlékeztetett: már a négy évvel ezelőtti választás kapcsán is javasolt törvénymódosításokat. Kaltenbach Jenő ajánlásában utal arra, hogy a kisebbségi önkormányzatok megalakításához való jog alanyai a nemzetiségi közösségek, illetve azok tagjai, "a többségi társadalomhoz tartozók alkotmányosan nem gyakorolhatják a kisebbségi jogokat".
Az ombudsman számos panaszt kapott arról, hogy olyan településen is kérték a választás kitűzését, ahol nem él kisebbségi közösség, s a visszaélések veszélyére hívták fel a figyelmet a 2001. évi népszámlálásról közzétett adatok is. A tavalyi választáson a legnagyobb számban a bolgár, a román és az örmény választásokra volt jellemző az "álkisebbségiek" megjelenése. Számos esetben a jelölt korábban más kisebbség képviseletében próbált mandátumot szerezni; volt példa arra is, hogy az országos vagy a helyi közéletből kiszorult politikusok kisebbségi jelöltként szerepeltek.
A választhatóság korlátozása kapcsán az ombudsman felveti: nyilatkozattétellel ki lehetne zárni a jelölt többes identitását, csak kisebbségi szervezeti tagsággal vagy ajánlással lehetne indulni a választásokon, esetleg a kisebbséghez tartozás törvényben rögzített kritériumainak kellene megfelelnie. Ide sorolja Kaltenbach Jenő, hogy a voksoláson "kizárólag a településenként és kisebbségenként vezetett külön névjegyzékben szereplő választói kör vehetne részt", s e lajstrom készítésébe akár az érintett népcsoport képviselőit is bevonhatnák. Megemlíti annak lehetőségét is, hogy időben vagy helyileg elkülönítve tartsák a települési és a kisebbségi választásokat, ez utóbbiakon pedig csak a magyar állampolgárok voksolhassanak.
A kisebbségi biztoshoz érkezett panaszok azt bizonyítják, hogy a kedvezményes helyi önkormányzati mandátumszerzés lehetősége miatt a közösséghez nem tartozók közül sokan kisebbségi jelöltként regisztráltatták magukat - hívja fel a figyelmet az ombudsman. E kérdésben Kaltenbach Jenő úgy vélekedik, a jogalkotó a közül választhat: eltörli a kisebbségek kezdeményes mandátumszerzését, vagy megteremti annak törvényi garanciáját, hogy e lehetőséggel csak a kisebbségek élhessenek.
„Az országos kisebbségi önkormányzatok választásának szabályozása nem felel meg annak az alkotmányos követelménynek, hogy a jogi normáknak világosnak, egyértelműnek, működésüket tekintve kiszámíthatónak és előreláthatónak kell lenniük a címzettjeik számára” - vélekedik a kisebbségi ombudsman. Álláspontjának alátámasztására utal a január 11-i országos cigány elektori gyűlés eredményének Legfelsőbb Bíróság általi megsemmisítésére. Emlékeztet arra is: a választhatóság joga minden magyar állampolgárt megillető alapvető jog, melyet csak alkotmányos cél érdekében és a szükséges mértékben lehet korlátozni, utalva arra, hogy ha az elektor az országos önkormányzatok választásakor nem tud személyesen megjelenni, nem gyakorolhatja passzív választójogát. „E jogkorlátozás az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot idéz elő” - állapítja meg a kisebbségi biztos, hozzátéve: "a jogi szabályozás hiányosságai miatt nem biztosított, hogy az országos önkormányzatokban a tényleges támogatottságuk arányában jussanak képviselethez a különböző elektori csoportok". Az ombudsman szerint a választási eredmények aránytalanságát fokozza, hogy minden elektornak egy szavazata van, függetlenül az általa képviselt kisebbségi csoport létszámától. „Az önkormányzatok létrehozásához való jog érvényesülését veszélyezteti egyes kisebbségek esetében, hogy az elektorok nagy létszáma miatt szinte technikailag is kivitelezhetetlen a választás megtartása” - fogalmaz Kaltenbach Jenő, példaként említve a cigányságot. „Az elektori gyűlések legitimitását csökkenti, hogy az utazással járó fáradalmakat sokan nem tudják vállalni, ezért nagy a távolmaradók aránya" - írja, jelezve azt is, mindezek alapján megállapítható: a hatályos szabályozás nem alkalmas az országos kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására.
A rendszer módosításának egyik lehetőségeként említi, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok tagjait a listákra közvetlenül leadott szavazataikkal a településenként és kisebbségenként vezetett névjegyzékekbe felvett választópolgárok választanák meg a helyi képviselőtestületek jelöltjei köréből. Alternatívaként az ombudsman azt veti fel, hogy az országos önkormányzati helyeket arányosan (például a képviselők, testületek, a leadott szavazatok vagy a kisebbségi névjegyzékbe felvettek száma alapján) osztanák fel a megyék vagy a régiók között. Így, mint írja, a közgyűlés tagjainak választását minden megyében külön tartanák. (MTI)