Erkki Liikanen, a bizottság ipari és informatikai kérdésekért felelős tagja szerint a jogi szabályozás önmagában nem fogja megfékezni ennek a módszernek az alkalmazását, az illetékes hatóságoknak olyan vizsgálati és intézkedési jogosítványokat kell adni, amelyeknek birtokában azonosíthatják a kéretlen üzenetek küldőit, és eljárást indíthatnak ellenük. Szükségesnek tartja, hogy a marketingben általános érvényű szabályként követeljék meg annak az elvnek az alkalmazását, amely szerint a felhasználók csak kifejezett kérésük vagy előzetes beleegyezésük alapján (opt-in) kaphatnak elektronikus üzeneteket.



Az unióban már 2002 júliusában jóváhagyták a nem kívánt üzenetek terjesztését betiltó irányelvet, amelyet a tagállamoknak legkésőbb tavaly október 31-ig kellett átültetniük nemzeti jogszabályaikba.



A kéretlen elektronikus levelek több okból is ártalmasak: zavarják az internetes szolgáltatások felhasználóit, megtévesztik a fogyasztókat, többletköltségeket jelentenek a vállalatok számára, és gyengítik az e-kereskedelem hatékony működéséhez szükséges bizalmat - emlékeztet a javaslatokról kiadott közleményében a bizottság.



Az európai felhasználók gépeire kerülő levélszemét 80 százaléka az unión kívüli országokból érkezik. Ezért február 2-3-án az OECD-vel közösen szakmai tanácskozást szervez Brüsszelben a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről. (MTI)