Az üdülési csekket nemcsak szállodai szolgáltatásokra, hanem egészségügyi, kulturális és turisztikai szolgáltatásra is igénybe lehet venni, jövőre ez kibővül szabadidősport-szolgáltatásokkal is - közölte Pál Béla, az Országgyűlés turisztikai bizottságának szocialista alelnöke, miután a testület beszámolót hallgatott meg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tevékenységéről. 
 
2007-től minimálbér mértékével megegyező arányban növekszik az üdülési csekk adómentes értékhatára. Pál Béla szerint bevezetése óta minden kormány a lehetőségeinek megfelelően támogatta az üdülésicsekk-rendszert, így mára a belföldi turizmus motorjává vált. 
 
Értékesítés tekintetében dinamikus fejlődés figyelhető meg, hiszen 2002-ben 1,8 milliárd forint értékben fogyott az üdülési csekk, míg mára már 16 milliárd forint értékben. Bővült az igénybevevők köre is, 2002-ben közel százezren vették igénybe, ebből tízezer rászoruló, 2006 végéig közel hatszázezer munkavállaló és 280 ezer szociálisan rászoruló veheti igénybe.
 
Pál Béla beszámolt arról, hogy az üdülési csekket elfogadó szolgáltatók száma is jelentősen nőtt, míg 2002-ben ezer szolgáltató, ma már hatezer fogadja el országszerte. 
 
A szállodák belföldi bevételének 25 százaléka származik üdülési csekkből. Mint mondta, az 1990-es évek elején a magyar turizmus vendégforgalmának 34 százalék volt belföldi vendég, addig 2006-ban 54 százalék körül várható.
 
Pál Béla kitért arra, hogy 1998-ban még húszezer forint volt az üdülési csekk adómentes értékhatára, ma 62 500 forint. 2003-ban a Medgyessy-kormány kötötte a minimálbér értékéhez az üdülési csekk mindenkori értékét.