Becslések szerint mintegy 12 milliónyi amerikain mutatták már ki ennek a légzőszervi megbetegedésnek a tüneteit, és ugyanennyi emberről feltételezik az orvosok, hogy már beteg, de még nem fordult orvoshoz a panaszaival.
 
Az elmúlt évtizedekben a COPD elsősorban az idős férfiak megbetegedése volt, a tipikus beteg általában elmúlt 45 éves, rendszeresen dohányzik, vagy az elmúlt évtizedekben dohányzott.
 
A betegség lényege a légutak folyamatosan fennálló szűkülete, amit tüdőtágulat (emphysema) vagy idült hörghurutot (krónikus bronchitis) okoz, s ez a szívbetegségek után a második helyet foglalja el a munkaképtelenséghez vezető, rokkantságot okozó betegségek sorában. Egyes családokban gyakrabban fordul elő, lehetséges tehát, hogy kialakulását az öröklődő hajlam is befolyásolja. A kialakulás kockázatát növelik többek között az egyes munkahelyeken a levegőben lévő gázok, de akár az ártalmatlannak tűnő por is felelős lehet. A cigerettafüst azonban mindennél jobban növeli a veszélyeket.
 
A krónikus betegség a dohányosok 10-15 százalékánál alakul ki. A tüdőműködés korral járó csökkenése sokkal gyorsabb a cigarettázóknál, mint a nemdohányzók körében. Napjainkban a COPD már egyforma gyakorisággal érinti mind a férfi, mind a női lakosságot, illetve a nők sérülékenysége folytán, jelenleg már évente több nő hal meg e kór áldozataként.
 
A COPD jelentős gazdasági terhet is jelent – becslések szerint mintegy évi 32,7 milliárd dollárt tesz ki az Egyesült Államokban a krónikus légúti betegek egészségügyi ellátása, valamint a táppénz és a korai halálozás közvetett költsége.