"Tévednek, akik depresszióra gondolnak, sokkal inkább a sóvárgás jellemző azoknak a gyászolóknak a lelkiállapotára, akiknek a társa természetes halállal hunyt el. Az illető azt érzi, hogy önmaga egy részét vesztette el, és anélkül sosem lehet boldog" - mondta Holly Prigerson gyászszakértő egy interjúban.
 
A kutatás során 233 embert vizsgáltak, akiknek valamennyien szembe kellett nézniük szeretett társuk természetes halálával. Kiderült, hogy a másik utáni sóvárgás négy hónap után jut a tetőpontra, míg a depresszió, amely e fájdalmas vágyódás kapcsán törhet rá az illetőre, jóval később csúcsosodik ki.
 
Noha a kutatás módosítja az eddigi elképzeléseket a gyászról, nem mond ellent Elisabeth Kübler-Ross svájci származású amerikai tudós elméletének, amely az 1960-as években vált széles körben ismertté; eszerint a gyász fázisai a következők: hitetlenség, sóvárgás, düh, depresszió, belenyugvás.
 
"Akik segíteni akarnak a gyászolóknak, azoknak elsősorban a sóvárgásra kell fordítani a figyelmüket" - mondta Holly Prigerson. Függetlenül attól, hogy a gyász pontosan hogyan zajlik le, a kutató szerint valamennyi negatív reakciónak csökkennie kell fél év alatt, mert ha nem így történik, a gyászolónak valószínűleg szakemberhez kell fordulnia kezelés végett.