„Nyár elejétől kezdődően egészen őszig fulladozom, viszket a szemem és folyik az orrom. Orrcsepp nélkül szinte már nem kapok levegőt. Sok mindent kipróbáltam már, de eddig semmi nem enyhítette hosszú távon a tüneteimet” – meséli a 27 éves Barna, aki panaszaival nincs egyedül. Magyarországon több mint kétmillió embert érint az allergia valamely formája, s minden negyedik allergiás náthával küzdő ember egyben asztmás is. Nem volt ez mindig így: a 19. században igen ritkán fordult elő ez a betegség, s a 20. század elején is még csak a lakosság 1 százaléka volt allergiás. Világviszonylatban most 35 százalék ez az arány, s a helyzet ennél is rosszabbra fordulhat. „Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) előrejelzése szerint 2050-re (alig egy generáció van addig) a világ több mint fele allergiás lesz; ez akkor 4,5 milliárd embert fog érinteni” – mondta a hvg.hu-nak Nékám Kristóf allergológus, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke.

Allergiaszezon. Ellenség minden fa, fű és virág? © Dripnet

Az allergológus szerint valóban "vészhelyzet" van: amellett, hogy egyre több a pollen, életmódunkban egyre kevesebb az olyan elem, ami megakadályozná, esetleg csökkentené az allergiás megbetegedéseket. Védekezés lenne például a gyermekek szoptatása, a minél gyakoribb mozgás, a probiotikumok fogyasztása; ehelyett egyre több a túlsúlyos ember, ami azt mutatja, hogy keveset sportolunk és egészségtelenül táplálkozunk. Akik egész nap a számítógép előtt ülnek, azoknál is nagyobb eséllyel alakul ki az érzékenység. Az allergia olyan betegség, amelynek létrejöttében nemcsak környezeti és életmódbeli, hanem pszichikai tényezők is közrejátszanak; az utóbbiak küzül az egyik leggyakrabban említett tényező a stressz. Kutatások bizonyítják, hogy az allergiás betegek gyakrabban éltek át stresszel járó élethelyzetet, mint az egészségesek. A jelentős stressztől  legyengült immunrendszerünk kevésbé tud ellenállni a környezetből érkező ártalmaknak.

"Az a gond, hogy nincs egy olyan kézzelfogható tényező - a parlagfüvet szokták annak kikiáltani, mintha kiirtásával minden gondunk megoldódna -, amit ha megszüntetnénk, akkor nem lenne több allergiás ember" - magyarázza Nékám Kristóf, miért nehéz megfékezni az allergia terjedését. A betegségre való hajlam velünk születhet, a kutatások szerint ugyanis allergiás szülőknek nagyobb gyakorisággal lesz allergiára hajlamos gyermeke, sőt, ha mindkét szülő allergiás, az utódnál 30 százalékos valószínűséggel fog jelentkezni a megbetegedés. Az asztmánál még erősebb genetikai összefüggést figyeltek meg: ha mindkét szülő beteg, a gyermek kockázata akár 60-80 százalékra is növekedhet. Nem ritka tehát, hogy egy családban halmozottan fordul elő a betegség. 

"Huszonkétévesen mutatták ki nálam, hogy macskaszőrre, fekete ürömre és parlagfűre vagyok allergiás - meséli a 29 éves K. Orsolya, akinek családjában bátya és édesapja is allergiás. Ám hamar megoldódott a probléma, az egyik gyógyszernek köszönhetően évekig tünetmentes voltam. Amint hazaköltöztünk Németországból, ismét jelentkeztek az allergiás tünetek." Orvosa "megnyugtatta", mindez azért van, mert Magyarországon jóval gyakoribb a parlagfű előfordulása, mint Németországban. Kezdődött hát a harc, ugyanis a korábban bevált szer már nem segített, ám a különféle egyéb gyógyszerek és homeopátiás szerek is alig enyhítették a tüneteket. Aztán nemrég hallott egy új gyógymódról, a fényterápiáról, s rögtön ki is próbálta. "Áprilisban végigcsináltam az öt alkalomból álló kúrát - tízezer forintba került -, s azóta teljesen tünetmentes vagyok." 

A fenti történet is jól mutatja: a betegség tüneteivel nem feltétlenül kell együtt élnünk. Nagyon fontos az allergia súlyosbodásának megelőzése, érdemes tehát minél korábban orvoshoz fordulni. „Nem olyan betegségről van szó, amibe belehalnának az emberek, habár ételallergiában ez is előfordulhat” – ad magyarázatot Nékám Kristóf arra a jelenségre, hogy nagyon sokan csak akkor veszik komolyan a betegséget, amikor már elviselhetetlenné válik a tüsszögés, köhögés és orrfolyás.

Allergiásnak lenni nem olcsó mulatság. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által javasolt referenciakészítmények havi térítése szakorvos javaslatára öt-hatszáz forintba kerül. A korszerű, harmadik generációs készítmények ára ezernégy-ezerötszáz forint, az orrspray ezerhétszáz forintba kerül, szintén kiemelt támogatással. A szemcsepp hatszáz-kétezer forint közötti áron kapható. S aki a mogyorópollentől a parlagfűig mindenre allergiás, az februártól októberig, azaz kilenc hónapon keresztül kénytelen megvásárolni ezeket a készítményeket. Vagy más gyógymóddal próbálkozik. A külföldön elérhető kezelések szinte mindegyike hozzáférhető már Magyarországon is, a kérdés csak az, kinek mit enged meg a pénztárcája. A kezelések - az immunterápia kivételével - az allergia tüneteit szüntetik meg. Hogy melyik a leghatásosabb, azt minden esetben egyénileg kell meghatározni, hiszen ami az egyik betegnek használ, nem biztos, hogy a másiknak is fog, sőt, esetleg mellékhatásokat vált ki. A gyógyszeres kezelés mellett alkalmazható még fényterápia, immunterápia és sóbarlangkúra is.

Van esély a gyógyulásra © sxc.hu

Kezdjük rögtön a már korábban is említett fényterépiával.  A kezelés az orrnyálkahártya speciális összetételű fénnyel való megvilágítását jelenti. Tartósan enyhíti a szénanátha legtöbb tünetét: az orrfolyást, a tüsszögést, az orrviszketést, az orrdugulást és a szájpad viszketését. Hatása abban rejlik, hogy gátolja a tünetekért felelős hisztamin felszabadulását, segíti az allergiában szerepet játszó fehérvérsejtek szétesését. A kezelés nem megelőző jellegű, hanem gyógymód, azaz csak a tünetek megjelenésekor lehet elkezdeni. Két héten át, kúraszerűen kell alkalmazni, a kezelések számát a szakorvos állapítja meg. Egy-egy szezonban a tapasztalatok szerint összesen három-öt alkalommal szükséges, alkalmanként mindössze három-négy percig; az esetek kilencven százalékában a páciens teljesen tünetmentes lett, vagy nagyfokú javulást ért el. Az ismételt kezelések fokozzák a toleranciát az allergénnel szemben, ezért a fényterápia alkalmazása lehetőséget nyújthat a végleges gyógyulásra. Terhesség, szoptatás esetén önmagában is alkalmazható, illetve minden olyan esetben, amikor a gyógyszeres terápia nem megoldható.

„Légúti allergiám igencsak megkeserítette az életem: jártam belgyógyásznál, gégésznél, allergológusnál; próbáltak gyógyszerekkel kezelni, többet is kipróbáltam, de mindegyiktől álmos és fáradt voltam, fájt a fejem, abba kellett hagynom a szedésüket" - meséli Á. Eszter. "Majdnem egész évben problémám volt a torkommal, ami enyhe torokfájásban vagy akár magas lázzal együtt járó torokgyulladásban nyilvánult meg. Kalciumtablettákat szedtem, az sokat segített, de az orvos arra hívta fel a figyelmem, hogy a rendszeres szedéstől vesekövek képződhetnek. Tavaly találtam rá a barlangkúrára egy olyan tél után, amelyben alig volt torokgyulladás-mentes napom, sőt, volt olyan hétvége, amit a kórházi ügyeleten töltöttem. Barlangkúrára a Szemlőhegyi-barlangba jártam több mint három héten át, minden délután." A légkúra szigorú orvosi felügyelet mellett végezhető - előtte azonban alaposan megvizsgálják a pácienst, ugyanis nem mindenkinek ajánlott, szívbetegség esetén például tilos. „Háziorvosi beutalóval a kúra ingyenes volt, azóta semmilyen légúti betegséget nem kaptam meg; hogy meddig tart ez a hatás, nem tudom, de ilyen hosszan évek óta nem voltam tünetmentes" - mondta Eszter.

A Szemlőhegyi-barlangon kívül itthon még a Pálvölgyi-barlangban, az Abaligeti-barlangban, az Aggteleki Nemzeti Park területén található Béke-barlangban, a lillafüredi István-barlangban, illetve a tapolcai Kórház-barlangban végeznek ilyen kezeléseket. Ám a természetes sóbarlangokban való gyógyulás lehetőségét korlátozza, hogy kevés a gyógyító barlang, ráadásul a túl nagy számú látogató is jelentős változást tud okozni a barlagok mikroklímájában; akár a gyógyító hatás teljes megszűnését is okozhatja. Ezért fejlesztettek ki mesterséges sóbarlangokat, amilyenek a Somadrin-szobák. A jelenleg ismert egyetlen nem tüneti kezelés az immunterápia; igaz, az egészségbiztosító ezt nem támogatja, így éves költsége hatszámjegyű összegre is rúghat. A kúra lényege, hogy az allergiát kiváltó úgynevezett allergént hosszú időn át, legalább három évig - legalább ennyi idő kell, hogy a szervezet hozzászokjon az allergiát kiváltó anyaghoz - szigorúan meghatározott és ellenőrzött adagonként szedi a beteg. A hatás már a második évben érezhető, s amellett, hogy megtanítja az immunrendszert az allergén elviselésére, olyan változást idéz elő, amely azt is megakadályozza, hogy később más allergénekre reagáljon. Korábban csak injekciós formája létezett, ma már szájon át szedhető változata is kapható, aminek alkalmazása lényegesen egyszerűbb: az előírásnak megfelelő cseppet a nyelv alá kell csepegtetni. Elsősorban a parlagfű és/vagy fekete üröm, fűkeverék, gyomok, gabonafélék illetve fák és cserjék pollenje, háziporatka és állati szőrök által kiváltott tünetekre ajánlott az immunterápia.