Magyarországon ennek jól kidolgozott rendszere és országos hálózata működik évtizedek óta, azonban mégsem létezik teljes biztonság. Nemcsak azért, mert ilyet sehol a világon nem tudnak elérni, azért sem, mert itthon még nem alkalmazzák a jelenleginél nagyobb biztonságot kínáló sajátos – az Európai Unióhoz korábban csatlakozott országokban már ismert és bevált – eljárást. Ez az úgynevezett nukleinsav alapú technológia, a NAT, amely a fertőzés nagyon korai periódusában képes kimutatni a szervezetben termelődő ellenanyagot.
 
A NAT vérszűrési módszer jóval nagyobb védelmet jelent az esetleg átadható fertőzéssel, főleg a Hepatitisz B és C vírussal, valamint a HIV-vel szemben. Az ország igényeit kiszolgáló berendezések beszerzéséről, az eljárás befogadásáról hazánkban is folynak a tárgyalások.
 
A kellő időben, megfelelően alkalmazott transzfúzió életmentő, ugyanakkor az eljárás magában hordozza azt a veszélyt, hogy a donortól származó vér fertőzött lehet, ami továbbadódik a más betegségtől szenvedő befogadóba. Minden fertőzésre érvényes - mondják az infektológusok - hogy a folyamat kezdetén a fertőző anyag szintje oly alacsony a vérplazmában, hogy nemcsak az úgynevezett szerológiai, de a jóval korszerűbb nukleinsav alapú technológiával sem lehet kimutatni. Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a kezdeti periódust mennyire sikerül lerövidíteni.
 
A világon évi 80 millió egységnyi vért adnak, ennek mintegy felét már a NAT eljárással szűrik. Az Európában levett 27-30 milliónyi adag nagyobb hányadát, mintegy 20 millió egységet tesztelnek ezzel a módszerrel. Ennek jelentőségét akkor látjuk, ha figyelembe vesszük, hogy a véradáskor levett egységnyi vérből 5 különböző beteg kaphat vért.
 
Ha pedig gyógyszergyári alapanyagot készítenek belőle, egyetlen donor akár ezer személyt is megfertőzhet. Ennek fényében óriási jelentőségű az a fejlemény, hogy megindultak a tárgyalások a NAT technológia gyártói és az Országos Vérellátó szakemberei között az együttműködés részleteiről.