Andrew Lucking és munkatársai Edinburgh-ban vizsgáltak önként jelentkező egészséges embereket. A húsz, 21 és 44 év közötti férfi sorsolás alapján egyszer néhány óráig szűrt, tiszta levegőt lélegzett be, másik alkalommal a vizsgálati terembe dízelkipufogógázt fújtak be, amely megfelel az utcai levegő-összetételnek csúcsforgalom idején.
 
Az önkéntesek a vizsgálat alatt rendszeresen mozogtak, hogy olyan terhelésnek legyenek kitéve, mint mindenki, aki a zsúfolt utak mentén gyalogol. A sajátos légzésgyakorlatok után kettő és hat óra múlva meghatározták vérük alvadékonyságát, az alvadásban alapvető szerepet játszó vérlemezkék aktivitását. Mint kiderült, a tiszta levegőhöz képest a dízelfüst két órával később 19,1-24,2 százalékkal fokozta a véralvadást. Ez a kedvezőtlen változás a már beszűkült koszorúerekben és az agyi erekben véralvadék keletkezéséhez vezethet, annak minden súlyos következményével.
 
Lucking hangsúlyozta, hogy eredményeik alapján azok a szívbetegek, akik rendszeres testmozgásként olyan területen gyalogolnak, kocognak, ahol sok dízelmotorral hajtott teherautó vagy busz jár, igyekezzenek tornagyakorlataikkal olyan területre átköltözni, ahol nem fenyegeti őket ez a kockázat.
 
Ausztráliában a Deakin University kutatói azt mutatták ki, hogy a gázolajjal hajtott motorokból származó kipufogógáz az emberi légutak sejtjeinek károsodását, gyakran halálát okozzák. Ezeket a vizsgálatokat a tüdő hörgőinek sejtjeiből származó sejttenyészeten végezték. Az International Immunology and Cell Biology című tudományos folyóiratban megjelent cikk biztatóan zárul: a biodízel-meghajtású motorok kipufogógáza ártott az emberi sejteknek.