A bostoni közkórház munkatársai huszonnégy migrénes embert vetettek össze tizenkét migrénben nem szenvedővel. Mint a Neurology szakfolyóiratban írták, kiderült, hogy a migrénesek agykérgének szomatoszenzoros (vagyis a bőrből és a belső szervekből érkező ingerekkel és ezen ingerek érzékelésével kapcsolatos) területe 21 százalékkal vastagabb. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez a különbség a migrén oka, vagy éppen fordítva, a migrén okozza ezt az elváltozást.
 
"Az ismétlődő migrénes rohamok okozhatnak efféle strukturális elváltozásokat, vagy lehetnek ezen elváltozások következményei" - összegzett a kutatás vezetője, Nouchine Hadjikhani.
 
Hadjikhani rámutatott, hogy a migrénben szenvedők valószínűleg születésüktől fogva érzékenyebbek az ingerekre, s hogy az agy érzékelési mechanizmusai - a kutatás eredményei szerint - feltehetően fontos szerepet játszanak a migrén kialakulásában. Talán ezzel magyarázható, hogy a migrén gyakran miért okoz egyéb fájdalmakat, így hát- vagy állkapocsfájást vagy egyéb érzékelési problémákat, mint például oly fokú bőrérzékenységet (hiperérzékenységet), hogy a lágy szellő is kínzó fájdalmat okoz.
 
A migrén rohamokban jelentkező heves fejfájás, amely néhány órától akár két napig is eltarthat, eközben kísérheti émelygés, hányinger, hányás is. A migrén a lakosság csaknem tíz százalékánál fordul elő, nőknél háromszor gyakoribb, mint férfiaknál. A migrén hátterében nem áll súlyos betegség. Jelenleg nincs gyógymód a migrénre, bár létezik néhány gyógyszer (bétablokkolók, antidepresszánsok), amelyek csökkenthetik a rohamok gyakoriságát, erősségét.