Németh Ágnes, az ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet kutatásvezetője számolt be arról, hogy az adatok tanúsága szerint a jelenleg dohányzó fiatalok 63,2 százaléka naponta gyújt rá, a fiúk 67,6 százaléka, a lányok 58,8 százaléka. A hetente dohányzó fiatalok száma az életkorral nő.
 
Az alkohol kipróbálása mind a két nem esetében magas arányú és ugyancsak növekszik az életkor előrehaladásával: a 11. évfolyamra több mint 90 százalék azoknak az aránya, akik már ittak valamilyen alkoholt. A lányok alkoholfogyasztása az általános iskolás osztályokban jelentősen kisebb arányú, azonban a felsőbb évfolyamokban már "utolérik" a fiúkat. Az anonim kérdőíveket kitöltő serdülők válaszai alapján elmondható: a 9. évfolyamosok 40 százaléka, míg a 11. évfolyamosok 60 százaléka részegedett már le életében.
 
A kábítószerfogyasztási szokásokról a középiskolás korú fiatalokat kérdezték meg. A felmérés szerint a 9-11. osztályos tanulók 20,3 százaléka fogyasztott már életében valamilyen illegális szert. A leggyakrabban a cannabis-származékokat próbálták ki, marihuánát, hasist.
 
"A lányoknál húsz évvel ezelőtt jóval kevésbé volt jellemző, hogy rendszeresen dohányoztak, vagy alkoholt fogyasztottak, náluk nagyobb növekedést tapasztaltunk és mostanra gyakorlatilag elérték a fiúk szintjét. De ez nem csak magyarországi tendencia, Nyugat-Európára és Kelet-Európára egyaránt jellemző" - mondta Németh Ágnes.
 
A kutatás része volt a kortárs bántalmazás vizsgálata, amelyből kiderült, hogy négy évvel ezelőtti adatokhoz képest jelentős változás nem tapasztalható a tettlegesség gyakoriságában. A tanulók több mint fele az elmúlt egy évben nem vett részt verekedésben, tizedük viszont négy-öt alkalommal is.
 
Örkény Ágota, az ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet kutatója a rossz anyagi helyzetű, illetve nem teljes családban élő fiatalok körében végzett vizsgálat eredményeiről beszélt. A kutatás során azt mérték fel, hogy ezek a fiatalok miként boldogulnak az életben. A felmérés eredménye szerint közel 20 százalékra tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik nem teljes családban, vagy rossz anyagi háttérben éltek, de ennek ellenére jól alkalmazkodtak az élethez, vagyis iskolát végeztek, baráti kapcsolatokat alakítottak ki és elégedetten élik életüket.
 
A két hátrányos csoport számára egyfajta "védőfaktort" nyújt, ha jó a szülő-gyermek kapcsolat, de pozitív támogatást tud nyújtani az iskolai és kortársi környezet is. A hátrányos helyzetű fiatalok esélyeinek növelése érdekében különös fontosságú az egyenlőtlenségek csökkentése, és az egészségügyre, oktatásra és szociális védelemre fordított kiadások növelése is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Irodája által koordinált nemzetközi kutatási projektben az ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet 1986 óta vesz részt. A több mint húsz éve zajló vizsgálat során eddig hat országos felmérés készült. A legutóbbi adatgyűjtés 2006-ban történt közel hatezer, 11-17 éves fiatal megkérdezésével. A vizsgálat kiterjedt a magyar iskolások egészségi állapotára, szubjektív jóllétére, a rizikómagatartásokra; a dohányzás, alkohol- és illegális drogfogyasztás elterjedtségére, továbbá arra, hogy a családi, iskolai, kortársi környezet miként befolyásolja mindezeket.