A kényszeres vásárló üzletről üzletre jár, és összevásárol mindent, miközben tetemes adósságot is felhalmoz, bármely korosztályból és társadalmi rétegből kikerülhetnek. A vásárlási szokások az egyszerű örömszerző tevékenységtől a súlyos függőségig, széles skálán mozognak. A növekvő tendenciát mutató túlköltekezés egy krónikus állapot, amikor is a szükségletünknél és a meglévő forrásainknál is jelentősen többet költünk.

A Texasi Baylor Egyetem kutatója, James Robert szerint a vásárlási kényszert sajnos nem tekintik kezelendő problémának. Sokan más függőségre utaló viselkedéshez hasonlítják a kényszervásárlást, amelynek segítségével a betegek menekülésként használnak egy olyan szinten, amikor már inkább a viselkedésük irányítja őket, semmint fordítva.

Amikor a negatív eseményekre természetes válaszreakciónk lesz ez a fajta önjutalmazó tevékenység, az valódi problémák forrása lehet. A következmények sokfélék lehetnek, és jóval messzebbre mutathatnak az éppen megvásárolt divatos cipőnél. Eladósodhatunk, tönkremehet a párkapcsolatunk, munkahelyi problémákhoz, idegességhez, depresszióhoz vezethet.

Előfordul, hogy a túlköltekezők titkolják adósságaikat, pénzügyi helyzetüket, csakúgy, mint az üres üvegeket rejtegető alkoholisták. "Szenvednek attól, hogy adósságba verték magukat, nem tudják, mi lesz velük, miközben a hitelkártyájuk negatív egyenlege egyre csak nő” – mondja Lorrin Koran, a Stanford Egyetem pszichiátere. „A családi élet is felborulhat, ha összevesznek a feleslegesen összevásárolt holmik vagy a túl sok elköltött pénz miatt.” A pszichiáter praxisában előfordult már számtalan válás emiatt, sőt, egy asszony a házát is elvesztette pár hét leforgása alatt. A tünetek olykor súlyosak, de a pszichiáter szerint kezelhetők, ezért szorgalmazza, hogy a betegek forduljanak szakemberhez.

Egy amerikai telefonos felmérés tanúsága szerint a 2006-ban megkérdezett mintegy 2500 ember adatai alapján a lakosság 6 százaléka tekinthető kényszeres vásárlónak. Férfiak és nők nagyjából egyenlő arányban találhatók köztük.

A kényszeres vásárlás felmérése nem egyszerű folyamat, bár fontos lenne pontos adatokat ismerni, és előre jelezni ezt az egyre növekvő jelenséget. James Roberts ezért kollégája, Chris Manolis 406 főiskolai diák vásárlási szokásait mérte fel. Azt tapasztalták, hogy akik a Faber-O’Guinn skála szerint kényszeres vásárlóknak minősülnek, azokat belső motivációk vezérlik, mint például az alacsony önbecsülés. A skálának persze vannak hibái, Roberts szerint sokkal jobb a folyamatos nyomonkövetés módszere. Elisabeth Edwards, a Kelet-Michigani Egyetem professzora is kidolgozott egy skálát, amely folyamatában vizsgál, viszont inkább külső motivációkat vesz figyelembe.

Más függőségekhez hasonlóan a vásárlással is egyfajta űrt töltünk ki. Ha összevásárolunk egy csomó mindent, jobban érezzük magunkat tőle. Sajnos általában kétszeresen üt vissza, mivel még idegesebbek leszünk, és még jobban visszaesik az önbecsülésünk, ha rájövünk, hogy kényszervásárlók vagyunk.