Az onkológiai szakemberek egyetértenek abban, hogy a dohányzás a legfontosabb rizikótényező a tüdőrák kialakulásában. Ezen kívül egyes esetekben azonban más tényezők is szerepet játszhatnak. A tüdőrákról szóló konferencia egyik beszámolójában Arash Rezazadeh és munkatársai a Louisville Egyetemről (Kentucky, USA) kutatási eredményeiket foglalták össze huszonhárom tüdőrákos eset kapcsán.

A kutatás során hat minta volt pozitív a humán papillóma vírusra (HPV), ez a vírus a méhnyakrák számos esetének kórokozója is egyben. Az egyik tüdőrákos mintáról később kiderült, hogy egy méhnyakrák tüdőáttéte volt. A maradék öt pozitív minta közül kettőnél a HPV 16-os típusa, kettőnél a 11-es típus, egynél pedig a 22-es típus fordult elő. Az a tény, hogy a 22 nem-kissejtes tüdőrák minta közül öt HPV-pozitív volt, megerősíti azt a feltevést, hogy a HPV hozzájárul a nem-kissejtes tüdőrák kialakulásához- szögezik le a kutatók, hozzátéve: a HPV-nek társ-karcinogén (rákkeltő) szerepe lehet, amely növeli a dohányzó lakosság rákkockázatát.

Egy másik beszámolóban izraeli kutatók azt vetették fel, hogy a kanyaró vírusa is hozzájárulhat a tüdőrák kialakulásához. Kutatásuk során több mint hatvan beteget vizsgáltak meg, akik nem-kissejtes tüdőrákban szenvedtek, és akiknek több mint a felénél fordult elő kanyaróvírus a daganatukból vett szövetmintában.

A kanyaró vírusa egy mindenütt előforduló humán vírus, amely részt vehet a tüdőrák patogenezisében - közölte a kutatás vezetője, Samuel Ariad professzor (Soroka Orvosi Központ, Beer Sheva, Izrael). A legvalószínűbb az, hogy inkább más karcinogének hatásait módosítja, nem pedig, hogy önmagában okozati tényezőként szerepel.