A kultúra és tudomány palotája, Lengyelország
Varsó ékessége természetesen szovjet mintára készült el a Sztálin-korszak utolsó utáni éveiben, 1955-ben. A kultúrpalota – amely nemcsak Lengyelország legmagasabb építménye, de Európában is alig szorul ki az első tízből – a Nagy Testvér ajándékaként, több ezer szovjet dolgozó áldozatos munkája révén épült fel a főváros közepén. A 230 méteres gigász mellett ma már modern felhőkarcolók sorakoznak, 42 emeletén irodák, múzeumok, könyvesboltok és mozik kaptak helyet, vagyis a kultúra továbbra is otthon lakik benne.

Lomonoszov-egyetem, Oroszország
A moszkvai oktatási intézmény és a varsói kultúrpalota hasonlósága nem véletlen, hiszen a szovjetek ugyanazt a technológiát használták a lengyeleknél is, mint a néhány évvel korábban, 1947 és 1953 között épült Lomonoszov-egyetemnél. A karok nagy része az ’50-es évek első felében költözött be a 240 méter magas központi toronnyal büszkélkedő létesítménybe, maga az egyetem viszont már a 18. század közepe óta létezik.

A „szögletes Colosseum”, Olaszország
Mussolini, az 1922 és 1945 között hatalmon lévő fasiszta vezér a Római Birodalom egykori dicsőségét akarta újjáéleszteni Itáliában. Monumentális építkezéseinek rengeteg templom és középkori lakóház esett áldozatául, az 1942-es olaszországi világkiállításra így készült el egy teljesen új negyed Rómában, tele a Duce modern épületeivel, melyek közül a „szögletes Colosseum” az egyik legjellegzetesebb.

Ryugyong hotel, Észak-Korea
A mérhetetlenül szegény Észak-Koreában 1987-ben láttak neki a hatalmas, 105 emeletes (330 méter magas) szálloda felépítésének, ám a munkálatok 1992-ben a pénzhiány miatt örökre félbeszakadtak. Phenjan torzóban maradt büszkeségébe állítólag 750 millió dollárt öltek az észak-koreaiak, ami az ország GDP-jének 2 százaléka.

Kim Il Szung-emlékmű, Észak-Korea
A ronda és felesleges Ryugyong hotel mellett meg kell emlékeznünk arról a gigászi phenjani szoborról is, amely az országot 1948-tól 1994-ig irányító Kim Il Szungnak állít emléket. Bár a nép állítólag kétszer ekkorára akarta építeni, a vezér szerénységének köszönhetően a bronzalkotás „mindössze” 20 méter magas lett.

Szaddám Huszein palotája, Irak
A nemrég kivégzett iraki diktátor az ősi Babilon dicsőségének feltámasztására törekedett. Valamilyen oknál fogva ő is gigantikus építkezésekbe fogott, a ’80-as években például – a régészek legnagyobb rémületére – újjáépítette II. Nabukodonozor palotáját, de létrehozott magának egy újat is, rózsakertekkel és pálmákkal körülvéve.

A győzelem karjai, Irak
A hatalmas kardok által alkotott diadalív szintén Szaddám ötlete volt, s mindjárt kettőt is építtetett belőle, így ünnepelte az Irán felett aratott győzelmét. A pengék az elesett iraki katonák fegyvereiből készültek, s „díszként” több ezer meghalt iráni sisakja van szétszórva mellettük.

Ceausescu palotája, Románia
A maga korában csak a Pentagon és a tibeti Potala-palota (a dalai láma székhelye) volt nagyobb a román kommunista vezető gigantikus és megalomán építményénél. Palatul Poporului (A Nép Palotája) néven is ismeretes. A palota a hírhedt Nicolae Ceasusescu megalomániájának eredménye. Az épület valóban hatalmas, méretei 270x240 m, magassága 86 m, a föld alatt pedig még 92 m. 1967 és 1989 között több ezren dolgoztak a 12 emeletes palotán, amely 1000 szobával és teremmel rendelkezik, helyiségeit pedig 4500 értékes csillár, valamint rengeteg arany és márvány díszíti.

Ruhnama-emlékmű, Türkmenisztán
Egy ilyen jellegű felsorolásból természetesen nem maradhat ki a 2006-ban elhunyt türkmén elnök, Nyijazov sem, akit bizarrságban szinte lehetetlenség felülmúlni. Most tekintsünk el attól, hogy iskolákat, reptereket és még ezerféle dolgot róla, illetve az anyjáról neveztek el a szerencsétlen sorsú országban (sőt, ő maga volt az állami tévé logója is), s inkább koncentráljunk egyetlen gyöngyszemre, a Ruhnama címet viselő könyvére, amelyet népe bibliájává tett, s még szobrot is állított neki, megvalósítva a könyviparban dolgozó pr-esek legszebb álmait!